Oleg Osztyapenko, a Roszkoszmosz vezetõje elmondta, a tervek még kidolgozás alatt állnak, de az elsõ szakaszban egy 70-80 tonnányi rakományt felszállítani képes rakétát fejlesztenének. Az ilyen rakéták elegendõek lesznek a következõ 20-30 évre tervezett projektekhez. A második szakaszban 100-120 tonnát alacsony Föld körüli pályára feljuttatni képes hordozórakétát hoznának létre.

Oroszország egy éve jelentette be, hogy új technológiákat fejlesztene, többek között hatalmas, új rakétákat az emberes Hold- és Mars-misszióknak, ugyanazon évet (2030-at) célozva, melyet Amerika is kitûzött maga elé Mars-küldetéséhez. Az emberes Mars- és mélyûri missziókhoz szükség van ilyen nehézsúlyú rakétákra, ugyanakkor a már létezõ rakétákkal végezhetõ kereskedelmi missziókhoz valószínûleg gazdaságtalanok lesznek.

A Roszkoszmosz tavaly létrehozott egy munkacsoportot a nagyobb terhet felszállítani képes hordozórakéták javaslatának kiértékelésére. Az egyik ilyen az Energija hordozórakéta újjáélesztése lehet, ez volt az orosz fél által valaha kifejlesztett legnagyobb szállítóeszköz. A Szovjetunióban fejlesztett Energija kétszer indult misszióra, majd húsz évvel ezelõtt, a gazdasági válság idején törölték a projektet.

A NASA szintén fejleszti nehézsúlyú hordozórakétáját, a Space Launch Systemet, mely két verzióban érkezik, ezek 70 és 130 tonnányi terhet tudnak majd felszállítani. A kisebbik rakéta elsõ tesztrepülését 2017-re tervezik.

Oroszország jelenlegi legnagyobb rakétája a Proton, mely 20 tonna szállítására képes. A moduláris felépítésû Angara hordozórakéta-család jelenleg fejlesztés alatt áll, ennek is több verziója lesz, a legnagyobb a tervek szerint 35 tonna terhet tud majd orbitális pályára szállítani.

Kína szintén saját nehézsúlyú hordozórakétát fejleszt, ez lesz a Long March-9, melyet emberes Hold-missziókhoz szeretne felhasználni.