Az egyik változás a vizsgafajták meghatározásait érintette, ami befolyásolta a diákok választási lehetõségeit. Elsõsorban az elõrehozott vizsgák szabályozása történt másképp, ami kihatott a szintemelõ és javító vizsgákra is. Elõrehozott vizsgákat továbbra is a középiskola befejezése elõtti elsõ vagy második év május-júniusi idõszakában, de már csak idegennyelvekbõl vagy informatikából lehet tenni – magyarázta.

A másik változtatás a választható vizsgatárgyak számát érintette, a lehetõségek a korábbiakhoz képest szûkültek. Középszinten 154, emeltszinten 58 vizsgatárgyból lesz érettségi – emelte ki az Oktatási Hivatal elnöke.

Idén 83 ezren vannak a nappalis és a felnõtt oktatásban tanuló végzõs diákok. Az elmúlt években 55 százalékuk jelentkezett már az érettségi megszerzésének évében továbbtanulásra – hangsúlyozta. Hogy egy diák tesz-e emelt szintû érettségit, attól függ, jelentkezik-e felsõoktatási továbbtanulásra, ha igen, akkor hová és melyik szakra. Ez dönti el, hogy egy vagy két tárgyból kell-e emelt szinten is számot adnia tudásáról – hívta fel a figyelmet Pósfai Péter.

A kötelezõ tárgyakból, így történelembõl a legmagasabb az emeltszintû vizsgák száma, amelyet a matematika követ. A nem kötelezõ tárgyakból is sokan tesznek emelt szintet: a biológia, a fizika igen népszerû, a kémia esetében pedig négyszer többen vizsgáznak emelt, mint középszinten – húzta alá.

A 2005 õszén kiszivárgott tételek óta „tiszta az érettségi”. Az akkor bevezetett eljárási, biztonsági és logisztikai rend remekül mûködik a mai napig – emelte ki az Oktatási Hivatal elnöke.