Több mint kétmillióan esznek naponta a közétkeztetésben Magyarországon - többségük a szociális intézmények, a kórházak és az oktatási intézmények menzáin.

Szeptembertõl új rendelet határozza meg, hogy milyen összetételû és minõségû étel kerülhet ezeken a helyeken az asztalra. Az elõírás korcsoportra lebontva szabályozza például, hogy egy nap mennyi zöldséget, gyümölcsöt, tejet vagy gabonát kell adni a közétkeztetésben. Kiemelt cél a cukor, a só és a zsír mennyiségének csökkentése is, és a változatos étrend biztosítása.

A Híradónak nyilatkozó orvos szerint gyermekkorban lehet megalapozni a felnõttkori étkezési szokásokat is, és mivel a 18 év alattiak 60 százaléka menzán eszik, ezért fontos, hogy milyen a közétkeztetés minõsége.

„A kevesebb só- és zsírbevitellel megelõzhetõ lesz a kóros elhízás, a magasvérnyomás-betegség, a kettes típusú cukorbetegség, a rostdús étel pedig akár a vastagbéldaganat megelõzésében fontos lehet” – mondta Orosz Melinda, a Szent János Kórház orvosa.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felmérése szerint már most is változatosabb és egészségesebb ételeket kapnak a gyerekek a menzákon, mint négy éve. Az ország 250 konyhájában már a Mintamenza program ajánlásai szerint fõznek. A legfontosabb változás az, hogy szeptembertõl ez mindenhol kötelezõ lesz.

Kissné Horváth Ildikó, az Emmi Egészségpolitikai Fõosztályának fõosztályvezetõje azt mondta: ennek a betartásával biztosítható, segíthetõ, hogy egészségben nõjenek fel gyermekek, és hogy egészségesebben, egészségben, egészséget megtartva lehessen megöregedni.

A szigorúbb elõírások hosszabb távú célja az, hogy a közétkeztetésen keresztül is egészségtudatosabbá váljanak az emberek.