Aranyi Imre, a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium igazgatója elmondta, eddigi tapasztalatai szerint a diákoknak nem jelentett különösebb nehézséget a feladatok megoldása, megelégedéssel nyugtázták a hétfõi magyar írásbeli tételeket. Az írásbeli típusát tekintve alapvetõen erre számítottak a tanulók – mondta Aranyi Imre, hozzátéve, a három választható szövegalkotási feladatlap közül általában nagyjából egyenlõ arányban választanak az érettségizõk.

Elég gyorsan végeztek a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban magyarból érettségizõ diákok, a szövegértést kifejezetten könnyûnek tartották, az nem okozott problémát. Madarász Péter, a gimnázium igazgatója azt mondta: a második részben a legtöbben az érvelést választották. Utalt arra, hogy korábban is ez volt a tapasztalat, mert ennek a formáját, a tartalmi szempontokat jól megtanulják a diákok.

A második helyen a novellaelemzés állt, de ez véleménye szerint nyelvezetében, tartalmában is nehéz feladat volt, és hasonlóképp vélekedtek errõl a középiskolai intézményben tanító magyartanárok is – fûzte hozzá. A megkérdezettek közül mindösszesen egy tanuló választotta az összehasonlító elemzést, a tapasztalatok szerint ezzel a legnehezebb megbirkózni.

Gondolkodtató, de a tanultak alapján megoldható feladatok voltak az idei középszintû érettségin – mondta Gortva Tamás, a szegedi Radnóti Miklós gimnázium magyartanára. Szerinte az érvelés volt ennek az érettséginek a legnagyobb buktatója, hiszen nehéz volt legalább három releváns érvet összegyûjteni a témakörhöz. A diákokkal folytatott rövid beszélgetések alapján a feladatmegoldás veszélye a felületesség lehetett, hogy valóban irodalmi adatokkal, mûfajokkal, mûvekkel alátámasztott érv helyett inkább csak benyomásokról, érzésekrõl írtak – mondta.

A gyõri középszinten érettségizõk és tanárok arról beszéltek: az internetes nyelvvel kapcsolatos feladat mind témájában, mind megközelítésében közel állt a diákokhoz, egyetlen fiatal sem érezte úgy, hogy megoldása miatt különösebb pontveszteséggel kellene számolnia.

A Bródy-novella kapcsán volt olyan tanár, aki megjegyezte: elemzése a gimnáziumokban nem, a gyakorlatorientált képzést nyújtó szakképzõ iskolákban viszont nehézségekbe ütközhetett. Az összehasonlító verselemzésrõl szólva tanárok és érettségizõk is megemlítették, hogy a két életösszegzõ mû a fiatalok számára ismeretlen helyzetrõl, érzésekrõl szól, ami nehézséget okozott.

Tatabányán a Bárdos László Gimnáziumban a diákok könnyûnek találták a magyar érettségi tételeit – mondta el Horváth Zsuzsanna igazgatóhelyettes. Az Árpád Gimnáziumban hasonló tapasztalatokról számolt be Polyóka Tamás igazgatóhelyettes. A diákok azt mondták neki, úgy érezték, jól sikerült a feladatok megoldása, 4-es, 5-ös osztályzatot is kaphatnak. Az érettségizõk nagyobb része a Bárdos László Gimnáziumban a verselemzéseket, míg az Árpád Gimnáziumban a novellák elemzését választotta.

Korrektnek, a matúra rangjához méltónak ítélték a pécsi Leõwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai az idei magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs, az iskola igazgatója azt mondta: középszinten az internetes nyelvvel, a hálózati kommunikációval, a digitális nyelvhasználattal kapcsolatos szövegértési feladatsorra valószínûleg mindazok helyes választ tudtak adni, akik a kérdéseket figyelmesen elolvasták, a Bródy Sándor-elbeszélés vizsgálata pedig azoknak is jó választást jelentetett, akiknek az írásbelire nem sikerült eléggé felkészülniük.

Az igazgató megjegyezte, hogy az érveléses feladat megoldása nagyobb mûveltséget, olvasottságot igényelt, és elõnyt jelentett azoknak, akik vettek már részt vitaversenyeken. Ugyancsak komolyabb tudásra volt szükség Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés címû alkotásának összevetéséhez. Zalay Szabolcs szerint az érettségizõ diákok többsége elégedett volt, miután végzett a magyar írásbelivel.

A középszintû érettségi elsõ része, a szövegértési feladatsor az internetes nyelv, a hálózati kommunikáció, a digitális nyelvhasználat mai magyar jellemzõirõl szóló tanulmányrészlet szövegéhez tett föl kérdéseket. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak. Az érvelési feladatban – Márai Sándor Füveskönyv címû mûvébõl vett idézet kapcsán – a világszerte terjedõ “lassú olvasás” mozgalmáról, a türelmetlen, kapkodó életmóddal szembeszegülõ olvasási módnak az értékelésérõl foglalhattak állást a vizsgázók. Véleményüket irodalmi mûvekre történõ hivatkozással kellett alátámasztaniuk. Az egy mû értelmezése feladat Bródy Sándor Kaál Samu címû elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. Az összehasonlító elemzésben Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés címû alkotásának összevetése szerepelt.

Az emelt szintû írásbelin a nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsor kiinduló szövege Ady Endre A fehér lótuszok címû költeménye volt. Az egy mû értelmezése feladat Pilinszky János Egy arckép alá címû alkotásának elemzését kérte a költõi beszédmódra jellemzõ ismétlések, a nyelvi, mondattani felépítés feltárásával. A reflektálás egy jelenségre nevû feladatban a vizsgázók a téma és a mûfaj lehetséges összefüggéseirõl, összetartozásáról fejthették ki véleményüket egy Szakonyi Károlytól idézett “töprengõ gondolat” kapcsán. A gyakorlati írásbeliség feladat témája egy magyarórára készült vitaindító, amely a közösségi célú digitális írásbeliség iskolai tanításának szükségességére hívja fel a figyelmet.