A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakaszában mintegy 126 milliárd forint összegben kötöttek szerzõdést a hitelintézetek eddig, ennek több mint 98 százaléka új hitel - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezetõ igazgatója az MTI-nek, hozzátéve: 2014. május 1-jéig a két szakaszban együtt 834 milliárd forint összegben szerzõdtek a bankok.

A jegybanki vezetõ abból az alkalomból nyilatkozott, hogy 2014. május 5-én, illetve június folyamán változnak az nhp feltételei. Kiemelte: az eddigi kihelyezés összege magasnak tekinthetõ, figyelembe véve, hogy szinte csak új hitelek finanszírozására fordítható az nhp második szakasza. A második fázis minden egyes forintjának a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása kétszerese, háromszorosa az elsõ szakaszénak - fûzte hozzá.

Elmondta: sokan kritikusan értékelik az nhp második szakaszát, ami az eredmények félreértelmezésébõl fakad. A második szakasz kihasználását azonban sem az elsõ szakasz lehívásához, sem a második szakasz teljes keretösszegéhez nem szabad hasonlítani. Az elsõ szakasz mind idõben, mind keretösszegben korlátos volt, emellett a hitelkiváltások megengedésével azt akarta az MNB elérni, hogy éles legyen a verseny a bankok között - emlékeztetett.

A második szakasz 2000 milliárd forintos keretösszegével, illetve a teljes 15 hónapos futamidõvel az MNB azt akarta üzenni, hogy a program idõben és a keretösszeg tekintetében kevésbé korlátos, van elég idõ arra, hogy a kis cégek jól megtervezett, produktív beruházásokra vegyenek fel kölcsönt. A cél egyértelmûen a gazdasági növekedés támogatása lett - húzta alá.

Az nhp egyik legnagyobb érdemének azt nevezte, hogy a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban a program segítségével elkerülték a hitelezés összeomlását. Az elmúlt években folyamatos volt a hitelállomány zsugorodása, sõt, 2013 elsõ felében már gyorsult is a visszaesés. Úgy tûnt, hogy sok kkv kedvezõ finanszírozás nélkül be fog dõlni, ami a foglalkoztatottság csökkenését is maga után vonta volna - mondta.

Az ügyvezetõ igazgató kiemelte: az nhp révén a kisvállalkozások körében a hitelezés visszaesése helyett elérték a hitelek növekedését, a teljes vállalati szektorban pedig a hitelállomány 5 százalékos visszaesése helyett ma már csak 1 százalékos a zsugorodás üteme. Nagy Márton rámutatott: a teljes, mintegy 4000 milliárd forintos kkv-hitelállomány több mint 20 százaléka már az nhp elsõ két szakaszához köthetõ, ami több mint 10 ezer kkv-hez kapcsolható.

Az idei május eleji változások között az egyik legfontosabb, hogy a forgóeszközhitelek maximális futamideje 1 évrõl 3 évre emelkedik. Ennek révén a kkv-k egy adott beruházáshoz köthetõ kezdeti megnövekedett forgóeszközigényüket hosszabb távon is fedezni tudják, ami segíti a cégek likviditását. Emellett a faktoring bevonásával azon ügyfelek is finanszírozáshoz juthatnak, amelyek megfelelõ biztosítékok hiányában eddig nem kaphattak forgóeszközhitelt, viszont jó kockázati besorolású vevõkörrel rendelkeznek.

Azok a kkv-k, amelyek jelenleg forgóeszközhitelbõl finanszírozzák likviditásukat, a faktoringra áttéréssel a felszabaduló biztosítékaikat beruházási hitelek felvételekor fedezetként használhatnák fel. Ez a finanszírozási forma várhatóan június elejétõl válik elérhetõvé, a Magyar Faktoring Szövetséggel egyeztetett részletszabályok kialakítása után.

Az MNB korábban közölte: tekintettel arra, hogy egyes beruházások átfutási és kivitelezési ideje akár éven túli is lehet, az év végéig tartó szerzõdéskötési idõszakon túl további fél évet biztosít a beruházási hiteleknél ezek 2014 vége után fennmaradó részének lehívására. A szerzõdéskötésnek, valamint a hitelösszeg egy része lehívásának és felhasználásának 2014 végéig meg kell történnie. A lehívási határidõ kitolása révén olyan nagyobb beruházások is finanszírozhatóvá válnak az nhp keretében, amelyeket az idén nem tudnak befejezni.

Az MNB nagy problémának tartja a nem teljesítõ hitelek magas arányát és a portfólió-tisztítás alacsony dinamikáját a pénzügyi rendszerben. A kkv-k számára a továbbértékesítési célú kereskedelmiingatlan-vásárlás mellett lehetõvé válik kereskedelmi ingatlanok bérbeadási célú megvételének a refinanszírozása is akkor, ha nem teljesítõ vagy felmondott hitelhez kapcsolódik. Az nhp ezen módosításának célja a hitelintézetek portfólió-tisztításának elõsegítése. A beragadt ingatlanok könnyebb eladhatósága a bankok lekötött tõkéjének felszabadításán keresztül javíthatja a hitelezést.