Az internetes szövegre vonatkozó szövegértési feladat alig mérte az adott kompetenciát, ugyanakkor a témája nagyon megfelelt a korosztálynak, noha új információt lényegében nem adott a szöveg. Ebben a szövegben nincsenek bonyolultabb logikai szerkezetek, amelyek szellemi feladatot jelentenének a diákoknak, és az idegen szavakat sem a kontextusukból kellett kitalálni, mert azokat megmagyarázták – állapította meg.

Megemlítette: emellett – kettõ kivételével – mechanikus visszakeresésben merült ki a legtöbb idetartozó feladat. A kivételek közül az egyik azt kérte, hogy a szövegben nem szereplõ állításokat helyezzék el a megfelelõ bekezdésekhez. A másik véleményt kért az érettségizõktõl, a feladatmeghatározás kétértelmûsége miatt azonban fejtörést okozhatott, hogy a szövegben idézett véleményeket foglalják-e össze vagy saját véleményüket kell kifejteniük.

A három szövegalkotási feladat – amelyek közül egyet kellett választani – egyikében olvasmányélményekre támaszkodva, egy Márai Sándor-idézet segítségével kellett érvelni a lassú olvasás mozgalma mellett vagy ellen. Ez a feladattípus évek óta, így idén is felveti a kérdést, hogy feltétlenül szükséges-e irodalmi szöveg az érveléstechnika eszköztárának használatához. Ugyanakkor az elõzõ évek gyakorlatával ellentétben most mégis volt választási lehetõségük a diákoknak az érvelést vagy az ellenérvelést illetõen – jegyezte meg Arató László.

Meglátása szerint Bródy Sándor Kaál Samu címû novellája esetében mind a mû kiválasztása, mind a rá vonatkozó feladat választása remek. Itt a kihagyás és az elhallgatás szerepét kellett elemezni, illetve azt kellett megmagyarázni, hogy miért tudja az olvasó, hogy megtörtént az adott szövegben az esemény, annak ellenére, hogy az író nem beszélte el. Maga a novella érdekes és izgalmas, a feladat pedig lényegre törõ, ezért választhatták ezt a legtöbben – mondta.

Berzsenyi Dániel Életfilozófia és Arany János Visszatekintés címû költeményének összehasonlítása során az elégia mûfaji jegyeit, valamint a létösszegzõ vers sajátosságait kellett felismerni. Mindkettõ az “én is” kifejezéssel kezdõdik, és a költõk életérõl von mérleget, továbbá ismétlõdik benne az álom, a be nem teljesült vágyak, a gyermekkor és az ifjúság, továbbá a szembenézés a halállal motívuma. Ez egy magáért beszélõ feladat, mégis kevesen választották, mert félnek a versektõl és az összehasonlítástól a diákok – hívta fel a figyelmet Arató László.