Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 3,5 százalékkal nõtt az idei elsõ negyedévben az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt elsõ gyorsbecslése szerint. A növekedés a KSH értékelése szerint elsõsorban az ipar és az építõipar bõvülésének köszönhetõ. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,2 százalékkal nõtt a GDP január-márciusban 2013 elsõ negyedévéhez képest, míg az elõzõ negyedévhez képest 1,1 százalékkal emelkedett.

A KSH fõosztályvezetõje az adatok ismertetésekor elmondta, hogy legutóbb 2006 negyedik negyedévében volt hasonló mértékû éves GDP-emelkedés. Londoni pénzügyi elemzõk jóval 2 százalék feletti GDP-bõvülést vártak az idén január-márciusra éves összevetésben, a Capital Economics közgazdászai például 2,7 százalékos ütemre számítottak. Pozsonyi Pál beszámolt arról is, hogy éves összevetésben a pénzügyi szektoron kívül minden nemzetgazdasági ágban növekedés volt. Hozzáfûzte, hogy a beruházások is nõttek, de egyelõre nem tudható, hogy ez az állami megrendeléseknek köszönhetõ-e.

A magyar gazdaság növekedése 2013 második negyedéve óta folyamatosan gyorsult: 2013 április-júniusban 0,5, a tavalyi harmadik negyedévben 1,8, az utolsó negyedben pedig 2,7 százalékkal nõtt a GDP éves összevetésben a kiigazítatlan adatok szerint. Az elsõ negyedéves részletes GDP-adatokat június 4-én teszi közzé a KSH, amely megjegyzi, hogy a csütörtökön közölt gyorsbecslés korlátozott információs bázisra épül, ezért a végleges adatok eltérhetnek az elõzetes számoktól.

Varga: Reménykeltõek az elmúlt hónapok gazdasági adatai

Az elemzõk és a kormány 2,3 százalékos elõrejelzését is meghaladhatja az idei növekedés, amelyben ráadásul egyre nagyobb szerepet kap a belsõ fogyasztás - mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön az M1 Ma reggel és a Kossuth rádió 180 perc címû mûsorában. A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy az elmúlt hónapok adatai kedvezõ képet festenek a magyar gazdaság állapotáról, akár az ipari termelés növekedését, akár a kiskereskedelmi forgalom bõvülését, akár a foglalkoztatási adatokat vesszük számba. Arra a kérdésre, hogy az európai folyamatok nem veszélyeztetik-e a magyar növekedést, Varga Mihály hangoztatta: az európai adatok ugyan arra utalnak, hogy visszafogott a növekedés az EU-ban, ami általában meghatározó a magyar gazdaságra, ám a német adatok kedvezõbbek ennél, így joggal remélhetjük, hogy "a német gazdaság lokomotívja" maga után húzza majd a magyar gazdaságot, segíti a kedvezõ folyamatokat.

A gazdasági miniszter hangoztatta, hogy a magyar gazdasági növekedésben egyre nagyobb szerepet játszik a belsõ fogyasztás, ami arra mutat, hogy az a többletjövedelem, amely a fizetések emelésében például a pedagógusoknál, illetve a rezsicsökkentés hatásaként jutott a családokhoz, egyre inkább fogyasztásra megy és nem a megtakarítások növelésére. Arra a felvetésre, hogy londoni elemzõk újabb kamatvágásra számítanak, Varga Mihály azt mondta: jelenleg kivárás a jellemzõ a lakosság nagy részére. A lakossági megtakarítások és a lakossági készpénzhányad is nagymértékben nõtt az elmúlt hónapokban, és elõnyös, ha a kamatszint csökken, a hitelkamatok szintje is csökkenhet – emelte ki Varga Mihály. A hitelezési szektornak be kell indulnia, a bankoknak több termékkel, konstrukcióval kell elõállniuk, ebben komoly segítség, hogy az Exim Bankon és a jegybankon keresztül is komoly források állnak a vállalkozások rendelkezésére - tette hozzá.

A konjunktúraindex szerint a vállalkozások fejlesztésre, beruházásra vagy létszámnövelésre készülnek, ez pedig erõsíti a gazdasági növekedést – emelte ki Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter úgy ítéli meg, a beindult gazdasági növekedésre utal az is, hogy a foglalkoztatás bõvülésében egyre nagyobb arányt képvisel a versenyszféra. Az év elsõ két hónapjában már 50-50 százalékát adta a bõvülésnek a közfoglalkoztatás és a piaci szektor.

NGM: az idei gazdasági növekedés jobb lehet a vártnál

0,3-0,6 százalékponttal meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket - közölte a szaktárca az elsõ negyedéves GDP-adatok megjelenése után. A vártnál kedvezõbb elsõ negyedéves GDP-adatok tükrében a magyar gazdaság 2014-es növekedése 0,3-0,6 százalékponttal meghaladhatja a konvergenciaprogramban prognosztizált 2,3 százalékos mértéket - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön a KSH-jelentés kiadását követõen. Az elsõ negyedéves adatok alátámasztják, hogy a magyar gazdaság egészséges, fenntartható pályára állt, ami az elkövetkezõ negyedévekben is fennmaradhat - hangsúlyozta közleményében a minisztérium. A kedvezõ kilátásokat egyaránt megalapozzák az ipar, illetve az építõipar rendelésállományának adatai, az üzleti bizalom fokozatos javulása, valamint a beruházási hajlandóság emelkedése - fûzték hozzá.

A KSH elõzetes adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) - az elemzõi várakozásokat alaposan meghaladva - 3,5 százalékkal nõtt az idei elsõ negyedévben az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 3,2 százalékkal nõtt a GDP 2013 elsõ negyedéhez képest, míg az elõzõ negyedévhez képest 1,1 százalékkal emelkedett. Londoni pénzügyi elemzõk jóval 2 százalék feletti GDP-bõvülést vártak az idei elsõ negyedévre, s más piaci elemzõk is legfeljebb 2,7 százalékos növekedést prognosztizáltak. Közleményében az NGM üdvözölte, hogy az adatok nyolcéves rekordot jeleznek a gazdasági növekedésben és jelentõsen meghaladják a piaci várakozásait.

Az NGM kiemelte, hogy - bár a nemzetközi adatokat csak késõbb hozzák nyilvánosságra - az elõzetes információk alapján Magyarország ezzel a teljesítménnyel az Európai Unió és a régió élvonalába tartozik. A kiugró növekedéshez legerõteljesebben továbbra is a termelõ szektorok járultak hozzá. Jelentõsen bõvült mind az ipar, mind az építõipar kibocsátása. Emellett a szolgáltató szektor is egyre nagyobb mértékben támogatta a növekedést. A szolgáltatások és a fogyasztás élénkülése egyaránt segítette a kereskedelem bõvülését. A kedvezõ turisztikai adatok a vendéglátásra, az ipari termelés emelkedése pedig a szállítás ágazatra hatott kedvezõen. A régóta gyengélkedõ pénzügyi szektor teljesítményét számottevõen javították az EXIM Bank és a jegybank hitelprogramjai - elemezte az NGM. Az elõzõ két negyedévben kibontakozó növekedés egyre határozottabban egy kiegyensúlyozottabb, egészségesebb szerkezetû gazdaságot jelez, ami abból látszik, hogy a jelentõs exporttöbblet mellett a belsõ kereslet is komoly húzóerõt jelentett - olvasható az NGM kommentárjában.

A minisztérium rámutatott arra is, hogy a növekedés gyorsulása mellett az egyensúlyi mutatók tovább javultak: a folyó fizetési mérleg masszív többletet mutat, az államháztartási hiány továbbra is 3 százalék alatt maradt. Az erõteljes növekedés tényezõi között az NGM külön kiemelte a háztartások fogyasztását, amit a foglalkoztatottság bõvülése mellett a kedvezõ inflációs folyamatokon keresztül a reáljövedelmek emelkedése is támogatott. Másrészt a beruházási dinamika erõsödése figyelhetõ meg, ami elsõsorban a vállalati szektor növekvõ aktivitásával, illetve az uniós források gyorsuló felhasználásával függ össze. A gazdasági gyarapodás a munkaerõpiacra is kedvezõen hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bõvült, egy év leforgása alatt 260 ezer ember tudott új munkát találni. A kedvezõ munkaerõ-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentõsebb mértékben járul hozzá - állapította meg az NGM.

Meglepõdtek az elemzõk a rendkívüli GDP-adaton

Kellemes meglepetésként értékelik az elemzõk az elsõ negyedéves, szinte minden várakozást felülmúló GDP-növekedést. Ezek alapján várhatóan még gyorsabban növekedhet 2014-ben a magyar gazdaság. Gabler Gergely, az Erste Bank vezetõ elemzõje rendkívüli mértékûnek nevezte az elsõ negyedévben látható (év/év alapon) 3,5%-os GDP-növekedést. Kommentárjában megjegyezte: ez jelentõsen meghaladja az Erste 2,3 százalékos várakozását és a piaci elõrejelzéseket is. Az év/év alapú gazdasági bõvüléshez azonban nagymértékben hozzájárult az is, hogy a KSH szezonalitás kiigazítás újrafuttatásával módosultak a tavalyi negyedéves növekedési számok, így tovább csökkent az amúgy is alacsony viszonyítási bázis - teszi hozzá. Ha a gazdaságot a szeptember-december periódushoz viszonyítjuk, akkor 1,1 százalék a kiigazított növekedés, ami megegyezik a tavalyi harmadik negyedéves növekedéssel. Mindezektõl eltekintve is igen erõs negyedévet zárt a magyar gazdaság - mutat rá. A friss számok tükrében az eddig várt 2,3%-nál is jobb lehet idén a GDP-növekedés, akár 2,5-3% közötti tartományban is lehet - vetíti elõre az Erste elemzõje.

Balatoni András, az ING vezetõ közgazdásza kommentárját azzal kezdi, hogy "öveket becsatolni". A szakember emlékeztet arra, hogy a 3,5%-os éves növekedés kedvezõbb a saját 3%-os várakozásánál és utoljára 2006 végén láthattunk ilyen gyors növekedést. "Akkor elsõsorban az állami keresletélénkítés, fûtötte a magyar gazdaságot, a költségeit pedig kamatostul megfizettük a válság ideje alatt" - idézi fel. "Bár a GDP részletes struktúrája még nem áll rendelkezésünkre, a havi termelési adatokból következtetni lehet, melyek voltak azok a faktorok, amelyek hozzájárultak a gazdasági felgyorsulásához. Az ipari termelés több, mint 8 százalékkal emelkedett az elsõ negyedévben az elõzõ év azonos idõszakához képest. A bõvülést elsõsorban az export hajtja, mivel a belföldi értékesítés továbbra sem túl acélos. A kivitelt keresleti és kínálati hatások is élénkítik. A keresleti hatás elsõsorban az egyre robusztusabb külpiaci konjunktúrával magyarázható, míg a kínálati hatás a korábban hazánkba települt jelentõs autóipari kapacitások termelésének felfutásával áll összefüggésben. Ez azt eredményezi, hogy arányaiban több hazánkban gyártott autó kerülhet német/osztrák/olasz stb. autószalonokba, ezzel gyorsítva a kivitel felfutását" - magyarázza az elemzõ. "A költségvetési beruházások jól követik a választási ciklusokat, ebbõl a szempontból ez az év sem tûnik kivételnek. A költségvetési invesztíciók felfutása érdemben növelte az építõipar termelését, így az a növekedés másik fontos forrásává vált" - tette hozzá.

Balatoni András szerint fontos kérdés, hogy ezt a növekedési dinamikát meddig képes fenntartani a hazai gazdaság. "Egészen pontosan az a kulcs, hogy a növekedést meddig tudjuk fenntartani a külsõ és a belsõ egyensúly veszélyeztetése nélkül. Az idei konvergenciaprogramból is kiderült, hogy a költségvetési politika lazítóvá vált a 2012-es szigorú gazdálkodást követõen. Ez a lazítás a ciklikusan kiigazított költségvetési deficit romlásában érhetõ tetten. Nyilvánvaló, hogy ezen az úton nem mehet tovább sokáig az állam, mivel ebben az esetben ismét az eladósodás pályájára állítaná az országot. A monetáris lazítást, azaz a kamatcsökkentést, valamint a Növekedési Hitelprogramot nem akadályozza az infláció. Sõt a negatív fogyasztóiár-index, valamint az alacsony inflációs alapmutatók további lazítást indukálnak" - fogalmaz. Várakozása szerint a gazdasági növekedés éves átlagban elérheti, vagy meg is haladhatja a 3 százalékot az idei évben, de jövõre csak kisebb mértékû bõvüléssel, 1.9%-kal számol. A szakértõ a kilátásokat részletezve kiemeli: a költségvetési kereslet növekedése megáll az idei évet követõen, ez pedig hatással lesz az építõiparra, míg a lakáspiac csak lassan tér magához. Emellett újabb költségvetési béremelésekre sincs fedezet, ami pedig a szolgáltató szektorban csapódhat le.

Kiegyensúlyozottabb lett a gazdasági növekedés, már nem csak egy-két szektor miatt bõvül a magyar GDP. A magyar növekedési szint ugyanakkor hosszabb távon nem fenntartható, az idei második negyedévben már lassulhat a magyar gazdaság bõvülési üteme Török Zoltán, a Raiffeisen vezetõ elemzõje szerint. Az elemzõ kiemelte, hogy az állam erõteljesen jelen van a robusztus növekedésben, ám üdvösebb lenne, ha több teret hagyna a versenyszférának. Érezni lehetett az elõzetes statisztikai adatokból, hogy erõs lesz a növekedés, mi 3 százalékot vártunk a legutóbbi elõrejelzésünkben – fejtette ki Török Zoltán, a Raiffeisen vezetõ elemzõje az idei elsõ negyedévi GDP-adatot kommentálva. Az építõipar, ipar is jól muzsikált, emellett a kiskereskedelmi forgalom is bõvült, illetve a nettõ export is jelentõsen javult az idei év eddigi részében.

A Raiffeisen vezetõ elemzõje megjegyezte, hogy az idei elsõ negyedéves, illetve a leendõ féléves GDP-növekedésben még jelentõs szerepet játszik a tavalyi rosszabb bázisadat is, vagyis alacsonyabb szintrõl indult a felívelés. Ez a növekedési szint Török szerint ugyanakkor nem tartható, õ az idei elsõ félévre 2,5-3, a másodikra pedig 1,5-2 százalékos növekedést vár. Az elemzõ hangsúlyozta, hogy az állam jelentõs szerepet vállal a növekedésbõl: a tavalyi 1,1 százalékos GDP-bõvülésbõl felhasználási oldalon az állam 0,7 százalékot tett hozzá, a nettó export pedig 0,4 százalékot. Az állam idén is "odateszi" magát: zajlik az uniós források nagyobb felhasználása, jelentõs a közösségi fogyasztás, a jegybank hitelprogramjai is hozzájárulnak az erõteljesebb növekedéshez. A Raiffeisen vezetõ elemzõje ugyanakkor úgy gondolja, hogy az állam 0,5-1 százaléknál nagyobb arányban tudna hozzájárulni az éves növekedéshez, a többit már a versenyszféra produkálja. Szerinte kiegyensúlyozottabb lett a növekedés, már nem csak egy-egy szektor bõvül, hanem szinten minden területen javul a gazdasági aktivitás, nem az államon fog múlni, hogy lesz-e 2,5-3 százalékos az éves növekedés.

Túlságosan hozzászoktunk ahhoz, hogy nincs növekedés, leginkább stagnálunk, ezért is lehet talán sokaknak meglepõ ez az adat – mondta Török. A Raiffeisen elemzõje azonban hozzátette, hogy bár az idei és a jövõ évi növekedés erõteljesebb lehet, 2016-ban a 2007-2013 uniós költségvetési ciklus pénzügyi zárása miatt – ez 2015 végén zárul – kisebb huppanás lehet az EU-s pénzek felhasználásában, vagyis akkor az állami beruházások szintje csökkenni fog. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a nagyobb állami szerepvállalásnak megvan a maga ára: az állam elvonja a jövedelmet a vállalkozói szférától és a versenyszféra növekedési képességeit visszafogja. Török szerint azonban szerencsésebb egy olyan gazdaságpolitikai modell, amelyben az állam szerepe kisebb, több teret hagynak a magánszektornak, és kevésbé jelenik meg a piaci szférában a jövedelemelvonás, mivel így gyorsabb lehet a gazdasági növekedés. Ez igazából ugyanakkor hitvita, gazdaságpolitikai döntés, hogy mekkora szerepet szán egy kormány az államnak a gazdaságban – tette hozzá Török.