A várandós nõ méhlepénye nem olyan steril, mint eddig vélték: kicsi, de sokszínû baktériumcsoport él benne, amely a kutatókat leginkább a szájüregben lévõ mikrobák összetételére emlékezteti - olvasható a Science Translational Medicine címû szaklapban.

A tudósok összefüggést találtak a koraszülés és a méhlepény baktériumai között is. A várandósság alatti fertõzések - köztük a húgyúti fertõzés - és a koraszülés közötti kapcsolat régóta ismeretes. Az amerikai kutatók most ennek az összefüggésnek a hátterében álló folyamatok részleteit vizsgálták meg.

A placenta a terhesség elején jön létre, és a köldökzsinóron keresztül táplálékkal és oxigénnel látja el a növekvõ embriót. Ezen kívül természetes korlátot képez az anyai és a magzati vérkeringés között, és megakadályozza, hogy bizonyos káros anyagok és kórokozók az anya szervezetébõl átkerüljenek a magzatba.

A méhlepély mégsem szûr ki minden káros anyagot az anyai vérbõl, a baktériumok egy részét sem - állapította meg a vizsgálat. A houstoni Baylor Orvosi Egyetem és a Texasi Gyermekkórház Kjersti Aagaard vezette kutatócsoportja összesen 320 placentát vizsgált meg, mind szülés után kerültek hozzájuk.

Géntechnikai eljárásokkal azonosították a méhlepénybõl származó baktériumtörzseket. Ezután összehasonlították azokat a test más részeinek baktérium-összetételével. Az emberen és az emberben élõ baktériumokat az elmúlt években az emberi mikroorganizmusok projekt (Human Microbiom Project) keretében térképezték fel.

A placenta baktériumai minden anyánál különböztek, számuk általában csekély volt. A legtöbb nõnél megtalálták az E.coli bélbaktériumot. A mikrobák többsége ártalmatlan, az emberben általában megtalálható baktériumok közé tartoztak. Összetételük a szájüregéhez állt legközelebb, azon belül is a nyelven, a mandulákon és a fogkõben lévõ törzsekhez hasonlított. Valószínû, hogy a terhesség korai szakaszában kerülhettek az anya vérébõl a méhlepénybe.

A tanulmány ezzel arra is új adatokat talált, hogy mikor kezdenek betelepülni a baktériumok a gyermek szervezetébe: már az anyaméhben, a méhlepényen keresztül. A koraszülöttek édesanyjánál bizonyos kórokozókból több volt, másokból kevesebb. A baktériumok koraszülésre gyakorolt hatását a kutatók most újabb vizsgálattal akarják pontosabban megismerni.