Egy decemberben megjelent rendelet 108 területet sorol fel, ahol a kórházaknak, járóbeteg-ellátást végzõ intézeteknek kötelezõ teljes vagy részmunkaidõben klinikai szakpszichológust foglalkoztatniuk idén áprilistól. Nem olyan hagyományos helyekrõl van szó, mint a felnõtt- és gyermekpszichiátriai osztályok, pszichiátriai gondozók vagy a neurológiai osztályok, hanem olyan területeken kell a pszichés támogatást biztosítaniuk, mint például a tüdõgyógyászat, a belgyógyászat, a kardiológia vagy a fül-orr-gégészet.

A rendelet szerint nem minden osztálynak kell külön szakembert alkalmaznia, hanem az adott intézményben kell hogy elérhetõ legyen a pszichológus. Egyelõre nincsenek statisztikák arról, hogy a kórházaknak sikerült-e a rendelet elõírásainak megfelelni, és a szükséges számú pszichológust alkalmazni. Kérdésünkre az Országos Tisztifõorvosi Hivatal azt válaszolta, hogy a jogszabályban foglaltak ellenõrzését a késõbbiekben tervezi.
Kis lépés a holisztikus szemlélet felé

„A rendelet kidolgozását az tette szükségessé, hogy az orvostudományban az elmúlt 20-30 évben a holisztikus szemlélet végre tényleg nagyobb teret nyert. A test és a lélek gyógyítása kétszáz éve, a felvilágosodás idején vált szét: a szomatikus terület az orvoslás, a lélek pedig az egyház hatókörébe került. Ma már azonban nem kétséges, hogy a testi és a lelki dolgok összefüggnek. Az orvosok, professzorok, klinikaigazgatók mind tudják, hogy szüksége van pszichés támogatásra a cukorbetegnek, az infarktust elszenvedettnek vagy magas vérnyomással küzdõ személyeknek is” - mondja Dr. Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetõje.

Közismert, hogy a lelki támogatás nagyon fontos például a fájdalomambulanciákon, az onkológiai osztályokon és a gyerekosztályokon. Amit már kevesen gondolnának: szükség lehet pszichológusra akár a fül-orr-gégészeteken és bõrgyógyászatokon - mindenhol, ahol olyan betegségeket kezelnek, amelynek szorongásos, neurotikus tünetek állhatnak a hátterében. De ugyanez igaz a szülészetekre, például egy koraszülés esetén, vagy ha valakinél nehezített a teherbeesés, krónikus nõgyógyászati problémákkal küzd: ilyenkor alapvetõen fontos a pszichés támogatás. Ugyancsak meghatározó lehet a pszichológus szerepe az idõsellátásban vagy a traumatológiákon, például egy agysérülés esetében, vagy ha a betegnek sérül a beszédközpontja, elveszti a látását.
Nem azért kell a pszichológus, hogy megértõen hallgasson

A klinikai szakpszichológus nemcsak megértõen hallgatja a beteg panaszait, hanem aktívan tud neki abban segíteni, hogy milyen megküzdési módokkal tud az új élethelyzetéhez alkalmazkodni. Ha valaki szembesül egy krónikus betegséggel – magas vérnyomása, diabétesze lesz, esetleg vesebetegként dialízisre szorul – életmódváltásra kényszerül.

„Komoly pszichológusi feladat hozzásegíteni a beteget, hogy megbékéljen a helyzetével. Miért fontos, hogy megbékéljen a betegségével? Azért, mert így tudja a legtöbbet kihozni a helyzetbõl.  Ahelyett hogy depresszióba zuhanna, mert a dialízis nagymértékben korlátozza az életét, fontos, hogy értékeket találjon, értelmet tudjon adni az életének az új helyzetben is. Értelmet adni, ez a megküzdés legfontosabb eleme” – mondja a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.

A szakember szerint a magas vérnyomás, a szívinfarktusból való felépülés például kifejezetten pszichoterápiát igénylõ állapotok. Ismert, hogy azok körében, akiknek volt már infarktusuk, nagyobb a halálozás kockázata, mert egy újabb infarktus végzetes lehet. Kulcskérdés tehát, hogy az illetõ hogyan tud megbirkózni a stresszel, képes-e kevesebbet dolgozni, tud-e nemet mondani, képes-e rá, hogy amikor nagy a stressz az életében, elhalasszon fontos döntéseket, vagy be tud-e iktatni több pihenést, örömteli tevékenységet a hétköznapjaiba.

„Az iskolákban a faliújságon sokat olvashattuk a híres József Attila idézetét: dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. Ez igaz, de ennek szélsõséges formája, a perfekcionizmus megbetegítheti az embert. Benne van a kultúránkban – és az fontos is, hogy jól akarjuk elvégezni a munkánkat –, a kérdés csak az, hogy az életünk árán is a tökéletességre kell-e törekedni. Hosszú pszichoterápiás munka eredménye, mire egy menedzserbetegségben szenvedõ ember képes belátni, hogy akkor is értékes ember, ha hibázik, és hogy az õ értékességét nemcsak a munkája határozza meg, hanem az életében jelen lévõ kapcsolatok is legalább olyan értéket képviselnek. Ezek magától értetõdõ dolgoknak tûnnek, ám ha bárki a saját életére tekint, láthatja, hogy a szokásokat nem könnyû megváltoztatni” – mondja Dr. Perczel Forintos Dóra.

A szakember szerint ugyancsak alapvetõ lenne, hogy a fejfájás-ambulanciákon klinikai szakpszichológusok dolgozzanak. „Annál a 45 éves fejfájós betegnél, akinek 15 éves kora óta fáj a feje, és az ország összes fejfájás-ambulanciáját ismeri már, nem elég a gyógyszer, mert biztos, hogy van a fejfájás mögött olyan lelki probléma is, amivel foglalkozni kell. De amikor egy neurológiai ambulancián egyetlen délelõtt 60 beteget kell ellátni, akkor az orvosnak nincs ideje pszichoterápiára. A klinikai  szakpszichológusnak viszont éppen ez a dolga, és az egyik munkaeszköze a szobája, ahol 45-50 percre zavartalanul le tud ülni a beteggel pszichoterápiát végezni” – teszi hozzá a szakember.
A kórház is jobban jár

A klinikai szakpszichológusok alkalmazása sok helyen anyagi nehézséget jelenthet, de a tapasztalatok szerint hosszú távon mindenképpen megéri, mert növeli az intézmény hatékonyságát. Nem véletlen, hogy a privát kórházakban, meddõségi centrumokban, kardiológiai központokban, gerincgyógyászati intézetekben a mostani rendeletben elõírtnál is több pszichológust alkalmaznak. A lelki támogatás növeli a gyógyítás hatékonyságát, a betegek együttmûködését, és csökkenti a visszaesés kockázatát.

Bár az ideális az lenne, ha az állásokat klinikai szakpszichológusok töltenék be, a rendelet szerint egyelõre a képzésben résztvevõ jelöltek és rezidensek is betölthetik. (Az országban körülbelül 1200 pszichológusnak van klinikai szakpszichológusi szakvizsgája, közülük tavaly év végén 250 volt állami egészségügyi intézményben alkalmazásban, elsõsorban pszichiátriai osztályokon, pszichiátriai gondozókban.) A rezidensek, központi gyakornokok alkalmazása egyébként meg is könnyíti néhány kórház helyzetét, hiszen az õ fizetésüket a minisztérium állja. Jelenleg a klinikai szakpszichológusi képzésben egyetemenként 4-6 fõ képzését finanszírozza az állam.