Szijjártó Péter szerint a klasszikus diplomácia idõszaka a múlté, helyette olyan külpolitikát kell folytatni, amelynek egyértelmû és bevallott, semmiképpen sem szégyellt célja a külgazdasági érdekérvényesítés. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára errõl a Népszabadságnak nyilatkozott. A lap szerdai számában közölt interjúban arról is beszélt, hogy bármilyen felkérést elfogad a kormányzati munka folytatására, függetlenül attól, hogy milyen pozícióról szól. Szijjártó Péter kifejtette: a külpolitikai karnak - beleértve a diplomatákat, a külgazdasági szakdiplomatákat, a kulturális attasékat, a kultúrintézeti és kereskedõházi vezetõket - az a feladata, hogy az új világrendben a nemzeti érdekeket érvényesítse.

Úgy vélekedett, azzal, hogy egyértelmûen a külgazdaság kerül a külpolitika fókuszába, egyszerûen mérhetõvé válnak a teljesítmények: sikerül-e újabb exportpiacokat szerezni a magyar termékeknek és szolgáltatásoknak, sikerül-e több forrást bevonni a magyar gazdaság mûködésébe, és el tudjuk-e érni, hogy a magyar cégek a külföldi tendereken nagyobb sikerrel szerepeljenek, mint korábban. Arra a kérdésre, hogy egy nagykövetnek mindenben osztania kell-e a kormány nézeteit, azt válaszolta: mindenben Magyarország érdekeit kell képviselnie. Szentiványi István nem hiszem, hogy mindenben osztaná a jelenlegi kormány nézeteit, mégis remek nagykövet, Magyarországhoz lojális, Magyarország érdekeit mindig megalkuvás nélkül képviselte Ljubljanában - jelentette ki.

Kifejtette: a jelenlegi rendszer hatékonyságát jelentõsen rontotta, hogy a külgazdasági szakdiplomatát a Nemzetgazdasági Minisztériumból utasították, a kulturális attasét az Emberi Erõforrások Minisztériumából, a mezõgazdasági attasét pedig a Vidékfejlesztési Minisztériumból. Én arra tettem javaslatot, hogy a kultúrdiplomácia erõforrásai is a külgazdasági érdekérvényesítésünket segítsék - válaszolta arra a felvetésre, hogy a kiszivárgott hírek szerint a magyar kulturális intézetek is a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartoznak majd.

A paksi hitel- és pénzügyi szerzõdésrõl szólva azt mondta: természetesen be fogják terjeszteni a parlament elé, és a ratifikálás után válik hatályossá. Gazdasági szankciók nincsenek életben Oroszországgal szemben, és az európai országok túlnyomó többsége nem is érdekelt ebben. Nekünk pedig van egy megkötött szerzõdésünk, ahonnan nincs okunk visszakozni - közölte. A Kárpát-medencében - köztük Kárpátalján - élõ magyarság autonómiájára vonatkozó kérdésre kifejtette: kétszázezer magyarból álló közösség él Ukrajnában, és értük a mindenkori magyar kormány felelõsséggel tartozik. A mi álláspontunk általános érvényû: a kárpátaljai magyar közösség kisebbségi jogait tiszteletben kell tartani. Nekünk ez egyértelmû elvárásunk Ukrajna leendõ kormányával szemben.