A közigazgatási tárcának az MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint a nemzeti rendezvény programjainak meghatározó gondolata ezúttal is a kultúra határon átívelõ egysége, illetve az anyaországi és a külhoni magyarság kapcsolatainak erõsítése.

Délelõtt a fõvárosban a Magyarság Házában tartandó megemlékezésen ünnepi köszöntõt mond Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes. A mûsorban fellépnek a Magyarság Háza tehetséggondozó programjában részt vevõ külhoni népzenészek és néptáncosok, valamint a Kárpát-medencébõl érkezõ versmondók.

Este Éltetõ hagyomány - Kárpát-medencei örökségünk címmel gálamûsort rendeznek, Balog Zoltán, az emberi erõforrások minisztere mond köszöntõt. A mûsorban közremûködnek a Magyarság Háza tehetséggondozó programjában részt vevõ Kárpát-medencei néptáncosok és népzenészek, valamint a Fölszállott a páva címû tehetségkutató verseny szereplõi.

A diaszpóra magyarságát segítõ Kõrösi Csoma Sándor program ösztöndíjasai kisfilmet készítettek a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A képkockákon Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália és Európa magyarsága egyaránt megjelenik, több mint ötven üzenet hangzik el minden korosztálytól. Az alkotók fontosnak tartották, hogy objektíven mutassák be a világ magyarságának azokat a gondolatait, amelyek szerint a Földön mindenhol büszkeséget jelent magyarnak lenni.

A nemzeti összetartozás napján a Rákóczi Szövetség szervezésében 78 Kárpát-medencei középiskola több mint 2800 diákja utazhat legalább egy határ átlépésével egy másik magyar iskolához. Budafok-Tétény önkormányzatának megemlékezésén Németh Zsolt külügyi államtitkár mond köszöntõt, és beszédet tart Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke. A nemzeti összetartozás napja kísérõrendezvényeként a Magyarság Házában tartják a Nemzetpolitikai Kutatóintézet Trianon következményei a 20. és 21. században: kisebbségi kérdések Európában címû tanácskozását, amelyen elõadást tart Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelõs helyettes államtitkár.

Kaposváron Szász Jenõ, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mond beszédet. Pécsett Hoppál Péter (Fidesz) országgyûlési képviselõ és Páva Zsolt (Fidesz), a város polgármestere szólal fel, Óbuda-Békásmegyer ünnepi programján pedig Bús Balázs (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet. Sátoraljaújhelyen Trianon emlékzarándoklatot szerveznek a 100. országzászlóhoz, Nyíregyházán a megyei önkormányzat, a megyei kormányhivatal és Nyíregyháza önkormányzata rendez megemlékezést, ünnepi beszédet mond Seszták Oszkár, a megyei közgyûlés elnöke.

A Hungarikum bizottság a Büszkeségeink a hungarikumok elnevezéssel tart rendezvényt, amelynek célja a kiemelkedõ nemzeti értékek megismertetése és népszerûsítése a fiatal generációnak. Fellépnek Kállay-Saunders András, Vastag Csaba és a Budapesti Operettszínház, valamint a 100 Tagú Cigányzenekar mûvészei.

Az Országgyûlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerzõdés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. Az errõl szóló törvényben az Országgyûlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a jelenlegi és a jövendõ nemzedékeket, hogy a trianoni békeszerzõdés okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, a más nemzeteknek okozott sérelmeket is számon tartva, s ezekbõl okulva, az elmúlt kilencven esztendõ küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeibõl erõt merítve, a nemzeti összetartozás erõsítésén munkálkodjanak.

A trianoni békeszerzõdés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerrõl 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát. A szerzõdés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggõ tömbben a határok mentén. A dokumentum a kisebbségek jogaira vonatkozóan is tartalmazott elõírásokat: ezek szerint az ország lakosait egyenlõ jogok illetik meg nemzetiségi, faji, vallási hovatartozásuktól függetlenül, a törvény elõtt egyenlõ bánásmódban kell részesíteni õket, és biztosítani kell kulturális, vallási életük zavartalanságát.

A magyar nemzetgyûlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerzõdést. Az 1921. december 14-16-i népszavazás nyomán Sopron és környéke az ország része maradt, északon pedig Somoskõ és környéke (kivéve a somoskõújfalui várat) 1923-ban lett újra Magyarország része.