A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a GDP 2014 elsõ negyedévében 3,5 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az elõzõ év azonos negyedévéhez képest 3,2, az elõzõ negyedévihez képest 1,1 százalékkal nõtt.

Az NGM szerint a 2013 második felében bekövetkezett növekedési fordulat eredményeképpen a magyar növekedés szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb és egészségesebb. A bõvülés fenntarthatóságát alátámasztja, hogy nemcsak a nettó export, hanem a belsõ kereslet is támogatta a növekedést. A termelési és a fogyasztási oldal szinte valamennyi szegmense hozzájárult a növekedés gyorsulásához. Mindezek mellett a külsõ és a belsõ egyensúlyi mutatók is javultak: a külkereskedelmi egyenleg tartós többletet mutat, az államháztartás hiánya 2014-ben is alacsony marad.

A tárca közölte: az ágazatokat tekintve a kiugró gazdasági növekedéshez ezúttal is a termelõ szektorok járultak hozzá legnagyobb mértékben. Az iparban és az építõiparban is jelentõs mértékben emelkedett a hozzáadott érték. A közlemény szerint az ipari termelés bõvülése több tényezõnek is köszönhetõ: az autóipari kapacitásbõvítéseknek, az élénkülõ belsõ és külsõ keresletnek, míg az építõipari termelés felfutása az EU-s forrásoknak, a kormányzati és magánfejlesztéseknek. 2013 második felétõl az élénkülõ belsõ kereslet valamint a szolgáltató ágazat is támogatja a növekedést. A fogyasztás élénkülése nagy mértékben hozzájárult a kereskedelemi ágazatok bõvüléséhez. A kedvezõ turisztikai adatok a vendéglátás forgalmát, az ipar javuló teljesítménye a szállítást erõsítette - olvasható a közleményben.

Az NGM hozzáfûzi: a felhasználási oldalon a külkereskedelmi áruforgalom bõvülése az ipar és ezen belül a jármûgyártás kiemelkedõ teljesítményével, valamint a külsõ konjunktúra élénkülésével magyarázható. Közölték: a belsõ kereslet láthatóan két lábra állt, mivel a növekedést a fogyasztás és a beruházások egyaránt támogatták. A beruházási dinamika gyorsulását több tényezõ segíti: a vállalati szektor növekvõ aktivitása, az uniós források gyorsuló felhasználása, a kedvezõ növekedési kilátások, a lakásépítések kiugróan magas növekedése, az alacsony hozamok, a növekedési hitelprogram és a kedvezõ üzleti környezet.

Kedvezõ fejlemény a minisztérium szerint, hogy kiegyensúlyozott volt a beruházások növekedése: a versenyszféra felhalmozási kiadásai számottevõ mértékben bõvültek, továbbá a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározás, a villamosenergia-, gáz-, gõzellátás, információ-kommunikáció ágakban, illetve az építési és gépberuházások esetében is dinamikus növekedés figyelhetõ meg.

A beruházások dinamikus bõvülése hosszú távon is támogatja a gazdasági növekedést. A háztartások fogyasztásának bõvülése szintén jelentõs mértékben járult hozzá a növekedéshez, amit a foglalkoztatottság bõvülése, a bérek emelkedése, a rezsicsökkentések sorozata, valamint a fogyasztói bizalom javulása is támogatott - írja az NGM.

A tárca kiemeli: a gazdasági növekedés a munkaerõ-piacra is kedvezõen hat, amit jól szemléltet, hogy a foglalkoztatottak száma tovább bõvült, egy év leforgása alatt mintegy 260 ezer fõvel. A kedvezõ munkaerõ-piaci folyamatokhoz a versenyszféra is egyre jelentõsebb mértékben járul hozzá. A gazdaság növekedése a jövedelmek folytatódó emelkedését is maga után vonja, ami a háztartások jövõbeli fogyasztási kiadását is növeli. A kibontakozó konjunkturális folyamatok kedvezõen hatnak az államháztartás bevételére is - olvasható a közleményben.