A nemzeti számlák európai rendszerét (ESA) az Európai Parlament és a Tanács egy 2013-as rendelete szerint minden európai uniós tagállamnak be kell vezetnie.

Pozsonyi Pál, a KSH nemzeti számlák fõosztályának vezetõje csütörtökön Budapesten sajtó háttérbeszélgetésen elmondta: visszamenõleg, 1995-tõl is változik a nominális GDP; a statisztikai hivatal 2014. szeptember 30-án publikálja elõször az új módszertan szerint összeállított adatokat.

Szõkéné Boros Zsuzsanna, a KSH háztartásiszektor-számlák és tõkeszámlák osztályának vezetõje elmondta, hogy az egyik legnagyobb hatású változás a kutatás-fejlesztés (k+f) elszámolásában van, amelyet a jövõben állóeszköz-felhalmozásként kezelnek, nem pedig költségként. Ez tagországonként eltérõ mértékben, 0,5-4 százalékkal emelheti a folyó áras GDP értékét az elsõ becslések szerint - fûzte hozzá a szakember.

Szõkéné Boros Zsuzsanna elmondta, hogy az ESA2010 bevezetésével a nemzeti számlákon belül a nem pénzügyi és az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által összeállított pénzügyi számlák is változnak. A 44 változásból 25 érintheti a GDP és/vagy a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) értékét, de módosul a fizetési mérleg-számítás és a külkereskedelmi statisztika is.

Hangsúlyozta: az ESA azért fontos az EU-nak, mert a nemzeti számlák számos olyan mutató alapjául szolgálnak, amelyek az unió irányításának gerincét adják. Példaként említette, hogy a túlzottdeficit-eljárás (EDP) alatt az európai fiskális politikát az államháztartási hiány és az államadósság aránya alapján határozzák meg, illetve hogy a GDP negyedéves növekedési rátája az eurózóna monetáris politikájának fontos háttéreleme.

A módszertani változásra - amelynek kidolgozását 2003-ban kezdték el - többek között azért van szükség, mert megnõtt az infokommunikáció szerepe, több változás volt a pénzügyi szektorban, valamint egyre nõ a szellemi tulajdonú termékek szerepe - mondta az osztályvezetõ.

Szõkéné Boros Zsuzsanna ismertetése szerint a GDP-re jelentõsebb hatással lévõ három módszertani változás a k+f másként történõ kezelésével együtt a katonai kiadások felhalmozásként való elszámolása, valamint a kormányzatba sorolt vállalatok elhatárolása.

A kormányzatot érintõ további változások közül megemlítette a magánnyugdíj-pénztárak elszámolásának módosulását. Jelenleg abban az évben számolják el bevételként, amikor a kormányzathoz kerültek, míg az ESA2010 szerint azokban az években kell bevételként elszámolni, amikor ki is fizetik azokat, vagyis szét kell húzni akár 25 évre. Ez a változás a kormányzati szektor hozzáadott értékét nem, de a kormányzati hiány mutatót érinti - jelezte az osztályvezetõ.

Kiemelte: az ESA2010 bevezetésével megszûnik a különbség az ESA és az EDP hiány között; a swapok pénzügyi tranzakciónak számítanak már az EDP szerinti hiányban is.