Az ötlet a holland mezõgazdasági minisztertõl származik, aki úgy számol, évi több tízmillió tonna tartós élelmiszer végzi feleslegesen a kukában amiatt, hogy a csomagoláson szereplõ lejárati idõn belül nem fogyasztják el. A tárcavezetõ szerint sok háztartásban vannak olyan tartós élelmiszerek, amelyeknél lejárt ugyan néhány hete a minõség-megõrzési határidõ, de még jó szívvel fogyaszthatók. A svédekkel és a németekkel karöltve ezért azt javasolja, hogy például a rizs, száraz tészták, kávé esetében szûnjék meg a lejárati idõ feltüntetése. Annak, hogy a javaslat végül uniós szintû döntéssé váljon, elsõsorban élelmiszer-biztonsági követelményei és kockázatai vannak.

A Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának vendéglátás és étkeztetés-felügyeleti osztályvezetõje azt mondja, a fogyasztók sokszor nem tudnak különbséget tenni az élelmiszereken feltüntetett jelölések közt. Vannak olyan (gyorsan romló, többnyire állai eredetû, magasabb nedvesség tartalmú) termékek, amelyeket a fogyaszthatósági dátummal jelölünk, és amelyeket valóban élelmiszer-biztonsági kockázat a lejárati idõ után fogyasztani, az élelmiszerek egy jelentõs csoportjánál (konzervek, száraz tészták) ugyanakkor, amelyeken a minõség-megõrzési idõ szerepel, nincs ilyen kockázat, csak a gyártó szavatolta minõség romolhat.

Itt folyik a vita arról, hogy melyek pontosan azok a csoportok, amelyeknél esetleg lazítani lehet ezt a dátumjelölést. Zoltai Anna hangsúlyozza azt is, nem is feltétlenül van szükség uniós döntésre ahhoz, hogy a fogyasztó maga is odafigyeljen, mit vásárol, hiszen korábban a jó háztartási gyakorlat keretében ezek nélkül is mindenki tudta, meddig volt fogyasztható az adott élelmiszer, a fogyasztókat kicsit elkényelmesítették ezek a jelölések. De a gyártó felelõsségét, persze, semmilyen esetben nem lehet elvitatni – teszi hozzá a szakember. (A legtöbb vásárló figyelmét egyébként talán elkerülte, de bizonyos élelmiszereken - borok, magas alkoholtartalmú italok, ecet, só, cukor, rágógumi - most sincs már lejárati idõ, és a jövõben tovább bõvülhet a kör.)

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke azt mondja, csökkenthetné az élelmiszer-pazarlást egy uniós szintû rendelet, amelynek karitatív szempontból is nagy jelentõsége lehetne, de Magyarországon igazán egy olyan törvénymódosítás segíthetne, amely lehetõvé tenné, hogy a lejárt minõség-megõrzési idejû termékeket egy záros határidõig még lehessen forgalmazni. A szakember úgy számol, az élelmiszerláncban, a mezõgazdaság terméstõl a lakosságig több százezer tonnányi menthetõ élelmiszer-felesleg termelõdik az országban, de egyelõre nincs kimutatás arról, hogy a hulladékból mi az, amit meg lehetett volna menteni.