A kánikula sem rettentette el a lovasokat, hogy szenvedélyüknek hódoljanak. Bolla Noémi, ha teheti, szabadságának nagy részét lóháton tölti.

„Nagyon kellemes kikapcsolódás. Kezdetben a lányaimmal mentem, majd ott ragadtam. Úgy gondolom, egy nagyon jó szabadidõ sport” – mondta a Híradónak kedden Bolla Noémi.

Egyre többen döntenek úgy, hogy szabadidejüket olyan helyen töltik, ahol lovak is vannak, ami meg is látszik a lovardák és a környezõ szálláshelyek forgalmán.

„A szülõk, a gyerekek most már nemcsak a vízpartokra szeretnének kimenni, hanem a lovat és a lovardát is választják. Ez is egy családi szórakozás, ráadásul fel lehet használni a SZÉP-kártyát. Ez meg is nyilvánult abban, hogy az elmúlt tavaszhoz képest 25 százalékkal nõtt a forgalmunk” – mutatott rá Andor Ákos, a Pátyi Lovarda ügyvezetõje.

A legtöbben viszont továbbra is a fürdõket választják, például azért, mert vízi aerobic órákon vehetnek részt, ahogy egy hévízi szállodában is, ahol a külföldiek mellett a belföldi vendégek száma is jelentõsen megnõtt a közelmúltban – ez több dolognak is köszönhetõ.

„Egyrészt áprilistól beindultak Sármelléken a charter, illetve a menetrend szerinti járatok, másrészt a SZÉP-kártyának is van egy fontos szerepe a belföldi forgalom élénkítésében” – magyarázta Nagy Rita, a hévízi Danubius Health Spa Resort Aqua igazgatója.

Országosan is megugrott a szálláshelyek forgalma áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Különösen sok volt a belföldi turista. A magyar vendégek csaknem 22 százalékkal több éjszakát töltöttek a szálláshelyeken, mint egy évvel korábban, a külföldiek pedig 10 százalékkal több vendégéjszakára maradtak. Összességében így 14 százalékkal emelkedett a hotelek és panziók forgalma a vizsgált idõszakban.

A vendégek 1,2 milliárd forint értékben fizettek SZÉP-kártyával, ez ötven százalékkal több az egy évvel korábbinál. A belföldi turizmus növekedésében az is szerepet játszott, hogy idén a húsvét áprilisra esett. A Híradó által megkérdezett szakértõ szerint, ha megmarad ez a növekedés a jövõben is, akkor a turizmus lehet a magyar gazdaság húzóágazata.

„A turisztikai ágazatban közel 500 ezer ember dolgozik, a felfutó kereslet újabb munkahelyeket és kimagasló bevételeket tud eredményezni. A GDP-hez hozzáadott értéke megközelíti a 10 százalékot közvetett módon, közvetlenül pedig akár a 12 százalékot is. Idõ kérdése, hogy ilyen dinamikus fejlõdés mellett Magyarországon is a turisztikai ágazat lesz az elsõ számú iparág” – állapította meg Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese.

Az NGM szerint a belföldi turizmus növekedése a következõ hónapokban is folytatódhat.