A kormány bízik abban, hogy van olyan szervezet Magyarországon, amely minden érintett fél bizalmát elnyeri, és az országnak fontos források nem néhány, a saját tevékenységével elszámolni nem képes szervezet presztízsszempontjai miatt vesznek el - írta nemzetközi civil szervezetek tiltakozására válaszul a Miniszterelnökség. A több mint hatvan szervezet a magyar civil szektor függetlenségéért állt ki közös közleményben, miután vita robbant ki a Norvég Alap támogatásai körül.

Reagálásában a Miniszterelnökség felidézte, hogy 2012 óta a kabinet többször jelezte, komoly aggályai vannak az EGT/Norvég Civil Alap forrásainak elosztásával kapcsolatban. A magyar fél kritikája arra irányult - részletezték -, hogy az alapkezelõi feladatokat ellátó Ökotárs Alapítvány és a vele a lebonyolításban konzorciumként együttmûködõ alapítványok nem transzparensen és nem az eredetileg meghatározott céloknak megfelelõen osztják el a rendelkezésre álló forrásokat.

Ezért április 7-én Lázár János - aki akkor még államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget - levélben fordult a norvég kormányhoz az aggályaival, és kérte, hogy tárgyalják újra a civil alap intézményi struktúráját, hogy az eredeti célját, a civil társadalom fejlõdésének megerõsítését szolgálhassa.

A kormányzathoz eljutott információk ugyanis arra engednek következtetni, hogy az Ökotárs a támogatások odaítélése során számos esetben részrehajlóan és elfogultan járt el, egy politikai párthoz köthetõ elvet követett, vagy egy szûk, ideológiai kör igényeit elégítette ki - írták. Példaként azt hozták fel: az Ökotárs gyakorlatában többször elõfordult, hogy azonos érdekkörbe tartozó szervezetek részesültek támogatásban és döntöttek a pénzek sorsáról.

A kormány nem mehet el szó nélkül amellett - folytatta a Miniszterelnökség -, ha bármilyen közpénz felhasználásával kapcsolatban ilyen anomáliákról szerez tudomást. Annak érdekében, hogy a kabinet bizonyosságot szerezhessen, hogy a civil alap forrásainak elosztása szabályosan zajlik, ellenõrzést rendelt el. Bízunk abban, hogy kellõ mérlegelés után a norvég fél is belátja, hogy egy, a szabályos pénzosztásra irányuló ellenõrzés (...) nem csak a kormányok, de a forrásokra közvetlen is jogosult teljes magyar civil szféra érdeke - fogalmaztak.

Sajnálatosnak nevezték egyúttal, hogy pont azok a szervezetek, amelyek tevékenységükben a transzparenciát és a kiegyensúlyozottságot tûzik zászlójukra, ebben az esetben éppen az ellen emelnek szót, hogy egy közpénzek felett diszponáló rendszer átláthatóvá váljon.

E szervezetek késõbb konkrét példákat kértek annak bizonyítására, hogy részrehajló a támogatási gyakorlat, majd amikor a kormány nyilvánosságra hozott ilyeneket, feketelistázással vádaskodtak, mert szerintük az szolgálná a pályáztatás tisztaságát, ha a már lezárt döntésekben részt vevõk nevei titokban maradhatnának, bár ugyanezek a szervezetek azok, akik más esetekben bíróságig is elmennek annak érdekében, hogy teljes pályázati dokumentációk és értékelési folyamatok kerüljenek nyilvánosságra - írta a Lázár János vezette Miniszterelnökség, amely leszögezte: a listázás vádját a kabinet a leghatározottabban visszautasítja.

Végül azt közölték, hogy a sajtóban bemutatott példákon felül folyamatosan érkeznek a kormányhoz panaszok a civil szektor szereplõitõl, akik azt jelzik, a támogatások elosztása a potenciális kedvezményezettek egy része szerint sem objektív. Emellett a kormányzat számára jelzésértékkel bír az is, hogy az ezres nagyságrendû civil pályázói körbõl tucatnyi civil társasághoz jut a kiosztott források harmada, míg ezerre tehetõ azon szervezetek száma, amelyek évek alatt soha nem nyernek támogatást - zárta reagálását a Miniszterelnökség.