Egy debreceni nõ évekkel ezelõtt bérbe adta a családi házát. Amikor a szerzõdés lejárt, nem tudta birtokba venni tulajdonát, mivel a bérlõ nem volt hajlandó kiköltözni. Pedig igyekezett mindenben szabályosan eljárni, a házat ingatlanközvetítõ segítségével adta ki, a határozott idejû szerzõdést ügyvéd elõtt kötötték meg. A szerzõdésbe azonban a felek között megbeszélt tíz hónap helyett véletlenül kilenc hónap került. A kilenc hónap lejártakor a tulajdonos bement a saját házába, és kilakoltatta a bérlõket, azok azonban magánlaksértés és személyi szabadság korlátozása címén feljelentették. A bíróság a bérlõknek adott igazat, mert bár a szerzõdésben kilenc hónapos bérlet szerepelt, a felek kinyilvánított szándéka tíz hónapról szólt. A tulajdonost megrovásban részesítették, és a kifizetették vele a bûnügyi költséget. Ha a szerzõdést közjegyzõ elõtt írták volna meg, mindez nem jelentett volna problémát, mert az bírósági végzéssel egyenértékû.

Kator Zoltán ügyvéd a Kossuth Rádió Napközben címû mûsorában azt ajánlotta: a szerzõdésekbe írjanak bele egy olyan kitételt, amely szerint a felek kizárják azt, hogy a szerzõdés elõkészítése során tett nyilatkozataikra bármilyen eljárásban hivatkozni lehessen. Kator Zoltán szerint egy bérleti szerzõdést mindig határozott idõre kell megkötni, ugyanis a határozatlan idõre kötött szerzõdés esetén még azt is bizonyítani kell, hogy a tulajdonos jogszerûen felmondta a szerzõdést, és a bérlõ kézhez vette a felmondást. Egy bérlet esetén a tulajdonos a használatról, a birtoklás jogáról ellenérték fejében lemond, ezért nincsen több joga, mint bárki másnak, csupán ellenõrizheti a lakás állapotát.

A polgári törvénykönyv szerint a bérleti szerzõdés felmondási ideje 15 nap. A legjobb, ha tanú jelenlétében személyesen át tudjuk vetetni felmondásról szóló értesítést, ha erre nincsen mód, akkor postán, tértivevényesen kell feladni.

Kator Zoltán azt javasolta, hogy az ügyvéd által elkészített szerzõdést közjegyzõ elõtt írják alá a felek. Ilyen esetben ugyanis már csak egy végrehajtási záradékra van szükség, és bírósági eljárás nélkül, azonnal megtörténhet a kilakoltatás. Annak érdekében, hogy a bérlõ közüzemi tartozást ne tudjon maga után hagyni, az ügyvéd azt javasolta, hogy a fogyasztó, azaz a bérlõ legyen a számlafizetõ, az õ nevére kell átírni a mérõórákat. A közös költség fizetése azonban mindig a tulajdonos kötelezettsége, de a felek megállapodhatnak úgy, hogy ezt is a bérlõ fizeti. Arra is figyelni kell, ha a bérlõ nevén van a tartozás, addig nem írják vissza a tulajdonos nevére a mérõórákat, amíg a tartozást ki nem egyenlíti valaki. Kator Zoltán javaslata szerint az ilyen esetek kivédésére óvadékot, vagy három havi bérleti díjat lehet elõre elkérni, amelyet a bérlõ a jogviszony lejárta után visszakap, ha semmilyen tartozást nem hagyott maga után.

Kator Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a megkötött szerzõdés mellett az ingatlan bérbeadás esetére két jogszabály az irányadó: a polgári törvénykönyv 6. könyvének 331-tõl 348-ig szakasza, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó, 1993. évi 78-as törvény.

Baranyai Tünde, az Otthon Centrum üzemeltetési igazgatója a mûsorban elmondta: egy jogvitában a közvetítõ legfeljebb moderátorként tud eljárni a felek között, de nem tud helyt állni a bérlõért. Baranyai Tünde megerõsítette, amennyiben a szerzõdéskötés megfelelõ módon és biztosítékokkal történik, nagyon sok konfliktust ki lehet zárni.