Kiszámolták, hogy mennyi a különbség a két hiteltípus között most, és latolgatjuk az esélyeket a visszafizetés mértékére és formájára vonatkozóan is.

Kiinduló helyzet:
A Kúria megállapította, hogy a devizahitel önmagában nem jogellenes, de az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés nem indokolható, objektív tényezõkkel nem alátámasztható része igen: mennyit jelent ez a két tényezõ a hitelesek számára?
A kormány ki akarja vezetni a devizahiteleket, de ennek formája csak úgy következhet be, hogy nem jár jobban a devizában eladósodott hiteles, mint a forinthitelt felvevõ (hiszen a devizások az olcsóbb törlesztõ miatt kockázatot vállaltak).

Számításainkhoz vettünk egy átlagos hitelt, ami
7 millió forint,
svájci frankban jegyezték,
20 évre, és
2007 januárjában kötötték meg a szerzõdést (a svájci frank árfolyama = 156 Ft).
3,9 millió forint elõny a forinthiteleknél

A nagy kérdés: mi lett volna, ha forinthitelt veszünk fel ugyanakkor? Azt látjuk, hogy hét és fél év elteltével a forinthiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztõt és 3,3 millió forinttal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezõtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt jobban, írja a Bankmonitor.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogyan alakult a két hitel közötti különbség a törlesztés és tartozás vonatkozásában, mikor melyik volt a kedvezõbb.
Az átlagos devizahiteles visszakap 3,9 millió forintot?

Nem. Határozottan nem. A Kúria azt mondta ki, hogy csupán az árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelés jár vissza. Ezt is megpróbáltuk számszerûsíteni:
Abból indultunk ki, hogy átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, ami összességében 300 ezer forint körüli kedvezõtlen hatást generált az adósoknak.
Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözni fog. Számításunkban 2 százalékpontos nem indokolható kamatemelést vettünk figyelembe, amely 900 ezer forint negatív hatást generált az átlagos (fent leírt) hitelfelvevõ számára.
A fenti két tényezõ összesen 1,2 millió forintot képvisel, amelybõl az elmúlt öt évben keletkezett rész 980 ezer forintot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél korábbi követelés elévül, azaz 980 ezer forint az általunk kalkulált banki visszatérítés összege.

A példánkban szereplõ átlagos adós, aki 7 millió forintot vett fel 2007 elején, ma a kedvezõtlen devizamozgásoknak köszönhetõen 9,2 millió forint tartozással rendelkezik. Hogyan kaphatja õ vissza a fenti említett 980 ezer forintot, az aktuális hiteltartozásának 11 százalékát?
Hogyan kapják meg a visszajáró pénzt?

A kormány elsõdleges törekvése a lakossági devizahitel-állomány csökkentése. Ebbõl adódóan szinte biztosra vehetõ, hogy a hitel aktuális tartozásának összegének 11 százalékát kitevõ (általunk becsült) visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévõ adósság leírása révén fogja megkapni az adós.

Ennek egyenes következménye lesz, hogy nagyságrendileg 11 százalékkal csökkeni fog a havi törlesztési kötelezettsége. Fontos: bankonként eltérõ mértékû lesz a visszatérítendõ összeg a fentiekben az „átlagos” hitel esetében próbáltuk meg számszerûsíteni a visszafizetési kötelezettséget. Ráadásul a visszafizetés idõbeli hatálya is maximum 5 év, ugyanakkor az 5 év kezdõ pontja sincs definiálva – a Kúria döntésének idõpontja lesz? Vagy a törvényi szabályozás életbe lépéséé?
A legnagyobb probléma megoldódott?

Egészen biztosan nem. A fenti két tényezõ (árfolyamrés és indokolatlan többletkamat) számításaink szerint a forint- és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolják. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezõtlen változásának tulajdonítható! A probléma meg nem oldottságát az is jól szemlélteti, hogy ma a példánkban szereplõ átlagos frankhiteles 66 százalékkal, közel 40 ezer forinttal fizet többet, mint a forinthiteles (2007-ben a hitel felvételekor a svájci frankos fizetett 27 százalékkal, közel 20 ezer forinttal kevesebbet havonta).

Alapelv, hogy a devizahitelek kivezetésekor nem járhat jobban a devizahiteles, mint a forinthiteles. Azonban a szakadék olyan nagy a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztos, hogy
nem fog a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek a jogalapja nincs meg,
és nem fogja teljes mértékben önmaga az állam sem átvállalni.

A forintosítás konkrét módja és ehhez kapcsolódóan a hitelteher enyhítésének módja nem rögzített egyelõre. Az egészen biztos, hogy a bankok által az adósoknak visszajuttatott pénz a fizetésképtelen réteg jelentõs részének csupán részlegesen enyhíti a problémáit, de meg nem oldja. Ebbõl adódóan szerintünk a helyzet rendezésébe szociális szempontok figyelembevételét is be kell majd vonni.
A kormánynak is fontos: fizessenek az adósok!

Mára teljesen egyértelmû a kormányzat számára is, hogy vannak, akik azért nem törlesztik a hitelüket, mert nincs érdemleges szankció a bankok kezében, így a helyzet végleges rendezésének elhúzódása önmagában számottevõ problémát jelent. Nem tartjuk elképzelhetõnek, hogy a devizahitelesek helyzetének rendezése ne járjon együtt a nem fizetõk szankcionálhatóságának visszaállításával.
Mi a helyzet a végtörlesztéssel élõkkel?

A végtörlesztéssel élõk esetében megítélésünk szerint nem lesz további kedvezmény. Õk annak idején – 2011 végén – 25 százalékkal a piaci árfolyam alatt törleszthették hitelüket, azaz a tartozás teljes összegére vetítve ekkora kedvezményt kaptak.

Teljesen más kérdés, hogy a normál visszafizetéssel lezárt hitelszerzõdéseknek mi lesz a sorsuk. Ezt illetõen azt valószínûsítjük, hogy a Kúria döntésétõl visszamenõ öt évre õk is élhetnek majd a banki visszatérítés lehetõségével.

400 milliárdba kerül a bankoknak?

A magyar bankoknak körülbelül 400 milliárd forintba kerülhet, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerzõdésmódosítások kérdését rendezzék - mondta Gulyás Gergely parlamenti alelnök a Reutersnek. A 400 milliárdos becslés nem a kormány sajátja, õk még nem számolták ki, mennyi lesz a vége. A bankoknak ezen felül az árfolyamváltozás terheinek egy jelentõs részét is állniuk kell, az adósok a törlesztõrészletek csökkentésére számíthatnak. A devizahiteleket év végig fogják kivezetni.

A Kúria döntése nyomán a bankok 400 milliárd forintos költséggel számolhatnak az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés rendezése kapcsán, és ezen felül nekik kell állniuk az árfolyamváltozásból és a devizahitelek forintra váltásából fakadó költségek egy részét is - mondta Gulyás Gergely, aki részt vesz az õszre várható devizahiteles csomag kidolgozásában. A 400 milliárdos becslés nem a kormány sajátja, errõl még nem készítették el saját becslésüket.

A kormány a devizahiteleket év végéig vezetheti ki véglegesen. Az adósok a törlesztõrészletek csökkentésével számolhatnak, amelyeket forintban rögzítenek, tehát az õszre várható csomaggal az árfolyamváltozásból fakadó problémát is kezelni fogják. Még nem döntöttek arról, hogy mennyivel csökkenhetnek az adósok törlesztõrészletei. Gulyás hozzátette: az állam is részt vállal majd a csomag terheinek megosztásban, de a költségek jelentõs részét a bankok állhatják.

Gulyás elmondta, még nem lejátszott ügy, hogy végül mennyit kell összesen fizetniük a bankoknak. Amikor arról kérdezték, kibírja-e ezt a terhet a bankszektor, úgy válaszolt: "Bízunk ebben. Ahogyan az ügyfeleknek is el kellett viselniük a bankok által elkövetett jogtalan gyakorlatoknak a hatását, úgy most a bankoknak is el kell viselniük ennek kiigazítását".

"A kormánynak nincs forintárfolyam célja, de a háztartások ilyen szintû devizakitettsége a gazdaságpolitika mozgásterét szûkíti. Nyilvánvalóan enyhíti ezt a hatást, ha ezeket (a devizahiteleket) forintra váltják át" - tette hozzá Gulyás. A mentõcsomag újabb részleteinek napvilágra kerülésével párhuzamosan egyhetes csúcsra ugrott a forint a vezetõ devizákkal szemben, miközben az OTP Bank részvényei is meglódultak.