Átadták Budapest díszpolgári címeit csütörtökön a Fõvárosi Közgyûlés ünnepi ülésén. Idén tizenhárom személyiségnek ítélték oda az elismerõ címet. A szabadság napja alkalmából tartott ünnepségen Tarlós István fõpolgármester megemlékezett arról, hogy 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona.
Felidézte: a kormány 2001-ben nyilvánította nemzeti emléknappá a napot, és a Fõvárosi Közgyûlés is úgy döntött, hogy ezen a napon adják át a díszpolgári címeket. Szabadságunk, szuverenitásunk megtartásáért folyamatosan küzdeni kell, és ha már kivívtuk a szabadságunkat, élnünk is kell vele - hangsúlyozta.
Budapest fõváros a szabadság kivívása óta hosszú utat tett meg és hosszú út is áll még elõtte. A múltból örökölt teherrel lassan-lassan megbirkózik: az elõdök mulasztásait, tévedéseit, olykor nem látványosan, de sorra javítja ki, élve a maga által megharcolt szabadsággal - mondta. Felidézte: 2010-ben az akkor új városvezetõség hivatalba lépésekor még az a veszély fenyegetett, hogy összeomolhatnak alapvetõ szolgáltatások. Most azonban elmondható, hogy fáradságos, emberpróbáló küzdelem volt, de megérte: Budapest világvárosi álmok kergetése helyet egyre inkább élhetõbb, barátságosabb, emberközelibb metropolisszá válik.
Budapest ma már olyan fõváros, amely büszke lehet a múltra, arra építve, a közösség érdekét szem elõtt tartva alakíthatja a jelent és építkezhet a jövõért. Az elmúlt esztendõkben a kormány támogatását magunk mögött tudva sikerült ugyan megteremtenünk egy biztosabb, kiszámíthatóbb jövõ lehetõségét, de a továbbiakban is cselekednünk kell, a lehetõséget valóra kell váltanunk és ezért olykor nem könnyû küzdelmet kell vívni az életben is és - nem utolsósorban - a kommunikációban. Budapest érdekében ezt a küzdelmet együtt kell folytatnunk, sokszor érzem úgy, hogy az ellenzékkel együtt is - fogalmazott Tarlós István.
Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök többször kijelentette, erõs és sikeres fõváros nélkül nincs erõs és sikeres Magyarország. A miniszterelnök gondolata talán elõbb-utóbb mindenkihez eljut. Budapest pedig akkor lehet erõs, ha a város felemeléséért mindannyian együtt, összefogva munkálkodunk, félretéve a parciális és egyéni politikai vagy egzisztenciális érdekeket - jelentette ki.
A cselekvéshez, az eredményekhez jó példák, remek alkotói, mûvészi és sportteljesítmények kellenek, ezek fejezõdnek ki a most kitüntetendõ új díszpolgárok életútjában - emelte ki a fõpolgármester.
Az idén tizenhárman lettek Budapest díszpolgárai: Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszó, Psota Irén színmûvész (a kitüntetést unokahúga, Réti Szandra vette át), Rost Andrea operaénekes, Csoóri Sándor költõ, esszéíró, politikus, Faragó Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, Jelenits István piarista szerzetes, teológus, Kocsis Zoltán karmester (aki a kitüntetés egy késõbbi idõpontban veszi át), Ránki Dezsõ zongoramûvész (a kitüntetést felesége, Klukon Edit vette át), Rubik Ernõ építész, játéktervezõ, a Rubik-kocka feltalálója (a kitüntetést a Rubik Stúdió korábbi ügyvezetõ igazgatója, Kiss Sándor vette át), Taróczy Balázs teniszezõ, Tóth József válogatott labdarúgó, az Aranycsapat tagja. Posztumusz kitüntetésben részesült Czibor Zoltán, az Aranycsapat csatára (a kitüntetést testvére, Mester Emilné Czibor Zsuzsanna vette át) és Rónay György költõ, volt országgyûlési képviselõ (a kitüntetést unokája, Rónay Tamás vette át).
Az ünnepség végén Tarlós István javaslatára a jelenlévõk néma felállással emlékeztek a múlt héten elhunyt labdarúgóra, Grosics Gyulára, az Aranycsapat kapusára.
Kedvenc hírek
