A kormány nyitott a tárgyalásokra minden komoly érdeklõdõvel, tõkeerõs szakmai és külsõ befektetõvel egy új nemzeti légitársaság megalapításáról, amelyben kisebbségi tulajdonosként az állam is szerepet vállalhatna – válaszolta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Napi Gazdaságnak, amely cikkében felidézi, hogy jelenleg több olyan pályázat is nyitott a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál, amelyeken az unión kívüli országokba lehet repülési jogokat szerezni.

A cikk szerint nemzetstratégiai feladat egy budapesti székhelyû nemzeti légitársaság létrehozása, s annak a partnernek a megtalálása, amely vállalná annak mûködtetését. Felidézik, hogy a közelmúltban arab- és ázsiai befektetõk több légitársaságba szálltak már be az uniós szabályok engedte keretek között. Így az Etihad az Air Berlinbe és az Air Serbiába – most az Alitaliaról tárgyalnak - , a Korean Air a cseh CSA-ba, míg a gigaveszteségekkel küzdõ lengyel LOT-ba a Qatar Airways és a Turkish Airlines is megpróbált beszállni a közelmúltban, a szakszervezetek merevségén azonban elbukott a dolog.

Információk szerint legalább két terv fekszik a kormányzat asztalán egy új nemzeti légitársaság elindítására, egy minimalista, csak és kizárólag regionális forgalomra építõ terv, s egy olyan is, amely átszállási kapcsolatokra alapoz. (Átszállást a minimalista terv is kínálna, de a Budapestre egyébként is repülõ légitársaságok segítségével.) Úgy tudjuk, hogy a megfelelõ befektetõt és szakmai partnert még nem találták meg egyik tervhez sem. Télen még a szlovén Adria Airways megvétele is felmerült. Ez utóbbit több egymástól független forrás is megerõsítette, jelenleg azonban nem tudható, hogy ez az ügy hol tart. Források szerint a tárgyalások még a kezdeti szakaszban lelassultak.

A Napi Gazdaságban idézett kormányzati mondás semmiben sem tér el attól, amit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Malév csõdje óta mond a téma kapcsán. Azt tehát értékelhetnénk kormányzati semmitmondásként is, ám figyelembe véve, hogy a Napi Gazdaság a kormányhoz közel álló Századvég kiadásában jelenik meg, a nyilatkozatra oda kell figyelni. Különösen, hogy úgy tudjuk: a nemzeti légitársaság létrehozásának üzleti- és politikai lehetõségeivel maga a Századvég is intenzíven foglalkozott az elmúlt pár hónapban. Persze a befektetõ megtalálása sem könnyû feladat: a tavaly nyáron nagy dérrel-durral beharangozott Sólyom Airways is arab befektetõkkel reklámozta magát, ám sem arab, sem más befektetõi nincsenek, ma már az interneten gyûjtenek a közösségi finanszírozás lehetõségeit kihasználva: már 66 dollár össze is jött a 750 ezerbõl.

A Malév 66 éves mûködés után 2012. február 3-án reggel állt le, azt követõen, hogy az unió - meghallgatva a Wizz Air és a Travel Service beadványát - a versenyt torzítónak tartotta az állam támogatását és a szubvenció visszafizetésére kötelezte a légitársaságot. Az Európai Bizottság 2012 elején hozott döntése szerint egy új nemzeti légitársaság létrehozásában az állami vagyon szerepe nem lehet meghatározó, és az állam vállalkozói szerepvállalása kizárólag üzleti alapon történhet. Így a lehetõségek elég korlátozottak, egy új vállalat megalapítása kizárólag állami forrásokból nem finanszírozható - jegyezte meg a minisztérium a lap szerint.

Magyarország számos határozott elõnyt jelentõ adottságot, piaci tényezõt, meglévõ értéket és lehetõséget tud felmutatni az érdeklõdõ befektetõknek, a fejlesztési tárca szerint ilyen például Budapest földrajzi elhelyezkedése, illetve a szabad kapacitásokkal rendelkezõ Liszt Ferenc Repülõtér, a piaci résként jelenleg is lefedetlen átszálló forgalom.


Új Malévról álmodik a kormány?

Két évvel a Malév csõdje után a közlekedésért is felelõs miniszter úgy látta még idén márciusban, "kiemelkedõ nemzetgazdasági érdek, hogy Budapest központtal, kiterjedt hálózattal rendelkezõ erõs, versenyképes nemzeti hálózati légitársaság mûködjön". Bár korábban léteztek tervek a Malév menedzselt csõdjére - a svájci nemzeti légitársaság Swissair/Swiss példájára hivatkozva -, magyar kormány mégis elengedte az állami céget. A csõd után a szakmában élt a remény egy új nemzeti légitársaság felállításban, ám a Malév repülési jogainak (Moszkva, Kijev, Tel Aviv) értékesítésével ezek is okafogyottá váltak - a Malév három legértékesebb repülési jogát a WizzAir nyerte el. A légicéget ma már világszerte magyar low-cost légitársaságként ismerik, a Wizz a kormány keleti nyitás programjával együtt mozdulva kvázi nemzeti légitársasággá lépett elõ.

Ennek fényében talán meglepõ, hogy két évvel a Malév csõdje után Németh Lászlóné korábbi nemzeti fejlesztési miniszter - egy képviselõi kérdésre írásban válaszolva márciusban - úgy vélekedett, hogy a fapados cégek mellett "kiemelkedõ nemzetgazdasági érdek, hogy Budapest központtal, kiterjedt hálózattal rendelkezõ erõs, versenyképes nemzeti hálózati légitársaság mûködjön".

A bõ hatoldalas levébõl kiderül, hogy az akkori miniszter álláspontja szerint a nemzeti légitársaság Európa minden országában - az adott ország szempontjából - mint munkahelyteremtõ és munkahelyfenntartó, valamint komoly adópotenciállal bíró gazdasági szereplõ jelenik meg. Az idegenforgalmi iparág stratégiailag fontos katalizátora, amelyen keresztül az állam befolyásolhatja turisztikai ágazatot, közvetve pedig az egész ország üzleti élet. Fontos szereplõ mindezek mellett a külkapcsolatok tekintetében, geopolitikai, illetve nemzetpolitikai szempontból egyaránt. A piaci szempontokon kívül egyéb nemzetgazdasági, esetleg biztonsági érdekek érvényesítése kizárólag a nemzeti légitársaság várható - olvasható Némethné válaszában

A nemzeti hálózati légitársaságban rejlõ gazdasági potenciál jelenleg nincs megfelelõen kihasználva, ahogy az ország, illetve a fõváros más szereplõivel együttmûködésben rejlõ szinergiák sem - ismerte el a miniszter. Arról azonban nincs szó a válaszban, hogy mindezért a kormány milyen lépéseket tervez tenni, ha egyáltalán vannak ilyen tervei a kabinetnek.

A miniszter állításaival nehéz vitatkozni, hiszen Magyarország versenyképességének sem tett jót a Malév-csõd - igaz, korábban az államháztartást csúfította az idõrõl-idõre jelentkezõ támogatási igény. Abban ugyanis, hogy Magyarország a World Economic Forum (WEF) 2013-as versenyképességi listáján a 148 ország közül 3 helyet rontva a 63. helyre került, sok egyéb tényezõ mellet a nemzeti légitársaság bukása is közrejátszott. Míg ugyanis 2011-ben még a 66 helyen állt hazánk a légiközlekedési infrastruktúra minõsége terén, addig 2012-ben a 91., 2013-ban pedig a 101. helyre esett vissza.