A parlament hétfõn jóváhagyta a paksi atomerõmû-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz-magyar hitelmegállapodást. A hitelszerzõdés szerint az orosz fél maximum 10 milliárd eurónyi állami hitelt nyújt Magyarországnak a paksi atomerõmû 5-ös és 6-os blokkja tervezéséhez, megépítéséhez és üzembe helyezéséhez szükséges munkálatok, szolgáltatások és eszközbeszerzések finanszírozására. A hitelkeret összege az építés, üzembe helyezés költségeinek 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból fogja biztosítani.

Kovács Árpád hozzátette: a pénzek lehívására 2014-tõl van lehetõsége a magyar államnak, a törlesztés a két új blokk elindulásakor kezdõdik. A hitelért rendelkezésre állási díjat kell fizetni, és a szolgáltatási terheit, banki kiadásokat kell biztosítani. Véleménye szerint a dokumentumok meglepõen egyszerûek és átláthatóak. A készenléti hitelkeretbõl az építkezés megvalósulásának függvényében vonnak le évente meghatározott összegeket, amelyeket a KT az átláthatóság szabályai szerint vizsgál.

Kovács Árpád az elsõ részlet érkezésének pontos idejérõl nem tudott tájékoztatást adni, az elvi lehetõség erre 2014-tõl megvan. Megjegyezte, hogy a tanácsnak a beruházási folyamathoz semmi köze nincs, csak a finanszírozást vizsgálja. Ismertetése szerint a KT feladata, hogy megvizsgálja a hitelnek az éves költségvetésre gyakorolt hatását. A tanács nyilatkozik arról is, hogy ne növekedjen az államadósság aránya a költségvetésen belül egyik évrõl a másikra.

A Költségvetési Tanácsnak nem feladata, hogy véleményt formáljon a hitelrõl, de a beruházás megvalósulása nélkül, a piaci feltételek ismerete nélkül, "egyik pillanatról a másikra" nem lehet véleményt formálni - mondta. Közölte, hogy Burány Sándor (MSZP) a költségvetési bizottság elnöke azzal fordult hozzájuk, vizsgálják meg a hitelszerzõdést a döntés elõtt, ami nem volt lehetséges. A tanács múlt csütörtöki ülésén foglalkozott a kérdéssel, a kialakított álláspontról levélben ad tájékoztatást a képviselõnek.

A beruházás megtérülésérõl Kovács Árpád elmondta, hogy az világpiaci folyamatoktól is függ. Hozzátette: az építkezés munkahelyet teremt, Magyarország energiaigényének fedezésére ezt az utat választotta a kormányzat, ezzel a finanszírozással. Ekkora összeget mindenhol hitelekbõl raknak össze - tette hozzá.