Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden településen a bûnügyi és közbiztonsági igényeknek megfelelõen biztosít járõrszolgálatot a rendõrség. Lesz olyan település, ahol visszatérõ ellenõrzésekre lehet számítani, de olyan is, ahol állandó rendõri jelenlétre kell számítani mindaddig, amíg indokolt. Ha kell, a Készenléti Rendõrség is besegít a megyei fõkapitányságoknak.

Tovább erõsíti a közterületi szolgálatot a rendõrség, júliustól az észak-magyarországi régióban tavaly szeptemberben bevezetett, 24 órás rendõri jelenlétet biztosító mintaprogramot az ország minden megyéjére kiterjeszti. Errõl Papp Károly országos rendõrfõkapitány beszélt A civil bûnmegelõzés hazai és nemzetközi tapasztalatai címû konferencián szerdán Budapesten.

Papp Károly felidézte: az Országos Rendõr-fõkapitányság tavaly az ország északkeleti régiójában, öt megyére kiterjedõen indította el a programot, amelyet az állampolgárok és az önkormányzatok pozitív visszajelzései alapján terjesztenek ki a többi megyére. Akkor a Készenléti Rendõrség állományából biztosítottak erõket a megyei fõkapitányságok számára, hogy a megerõsített rendõri jelenléttel fokozzák a lakosság szubjektív biztonságérzetét. Az országos rendõr-fõkapitány bejelentése szerint a program kiterjesztéséhez szükséges pluszforrásokat a kormány biztosította a rendõrség számára. Papp Károly a konferencia szünetében az MTI-nek és az M1 Híradójának kifejtette: a megyei rendõr-fõkapitányságok és a Készenléti Rendõrség fogja biztosítani a 24 órás jelenlétet, és a szolgálat 95 százalékát a közterületen teljesítik.

Az ORFK tájékoztatása szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden településen a bûnügyi és közbiztonsági igényeknek megfelelõen biztosít járõrszolgálatot a rendõrség. Lesz olyan település, ahol visszatérõ ellenõrzésekre lehet számítani, de olyan is, ahol állandó rendõri jelenlétre kell számítani mindaddig, amíg indokolt. A Készenléti Rendõrség szükség esetén továbbra is biztosít megerõsítõ erõket a megyei fõkapitányságok számára. A tanácskozáson Papp Károly arról is beszélt, hogy a polgárok szubjektív biztonságérzete szempontjából döntõ a közterületek és a nyilvános helyek rendje, 2013-ban a regisztrált közterületen elkövetett jogsértések száma 92 300 volt. Hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben elõször volt 100 ezer alatti ez az érték.

A konferencia megnyitó beszédében Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a bûnözés minden országban nagyon komoly társadalmi probléma, ezért különösen fontos a bûncselekmények megelõzése. Ismertetve az állami és a civil bûnmegelõzési szervezetrendszert, hangsúlyozta: a feladat a két szegmens elõnyeinek összevetése annak érdekében, hogy a lehetõ leghatékonyabb rendszer jöjjön létre. Az állam morális kötelessége ezeknek a társadalmi önvédelmi csoportoknak a segítése - mondta, ugyanakkor rögzítette, hogy a jogi eszközrendszerük nem bõvíthetõ. Az államtitkár szerint Magyarországon a társadalmi bûnmegelõzést hatékonyan lehetett megvalósítani, és egyedülálló kiterjedettségû és hatékonyságú rendszernek nevezte a polgárõrséget.

Hatala József, a Nemzeti Bûnmegelõzési Tanács elnöke arról beszélt, hogy a közbiztonság a társadalom életminõségének meghatározó része, és az elmúlt idõszak bizonyította, akármennyire szigorú az állami igazságszolgáltatás és következetes a bírói ítélkezés, szükséges a hatékony bûnmegelõzés. Ismertetve a tanács munkáját, arról is szólt, hogy nincs olyan, az életminõséggel összefüggõ stratégia, amely esetében ne lenne helye a bûnmegelõzésnek, legyen szó akár az egészségügyrõl vagy az ifjúságról.