Páva Zsolt a nyolcvan méter magas épület tövében rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy a város az épületet 2008 óta birtokló gazdasági társaság felszámolási eljárása során szerezte meg a létesítmény tulajdonjogát 25 millió forintért. Az önkormányzat mindeddig ugyanis tehetetlen volt az életveszélyesnek számító szellemház lebontása kapcsán.

A bontási munkálatokhoz állami támogatásra számíthat Pécs, ugyanis, mint azt a polgármester hangsúlyozta, Orbán Viktor miniszterelnök korábban ígéretet tett arra, hogy egymilliárd forintot biztosít e célra. Ma végre Pécs visszaszerezte azt a jogát, amellyel ezt a sebet eltüntetheti a városból utalt a magasházra Páva Zsolt, megjegyezve, hogy öt évig küzdöttek mindezért, miután az épület 2008-as eladása miatt az elõzõ városvezetés megfosztotta Pécset attól, hogy érdemben lépni tudjon az ügyben.

A polgármester újságírói kérdésre úgy nyilatkozott, korai lenne még belemenni a bontás részleteibe, az viszont egészen biztos, hogy a legfontosabb szempont a környéken élõk biztonsága lesz. Hozzátette: azt is elérik majd, hogy a lehetõ legkisebb kellemetlenséggel és kényelmetlenséggel járjon a bontás. Az MTI kérdésére, hogy mikorra válik üressé a létesítmény helye, Páva Zsolt nem jelölt meg konkrét idõpontot. Nem szokásom felelõtlenül ígérgetni, annyit azonban ki merek jelenteni, hogy mostantól minden megváltozik, vége az idõhúzásnak és a semmittevésnek, a lehetõ legnagyobb sebességre kapcsolunk a cél érdekében fogalmazott.

A polgármester felidézte a magasház történetének legfontosabb állomásait: az épületet 1974-ben kezdték építeni, majd 1976-ban költöztek be az elsõ lakók. Elõször 1983-ban észlelték a korrózió nyomait a vázszerkezetben, majd 1988-ban nyilvánították életveszélyessé. A lakók 1989-ben költöztek ki. 2003-ban 360 millió forintért erõsíttette meg az épületet a Toller László vezette szocialista városvezetés, majd az önkormányzat eladta az ingatlant, de 2007-ben az újra visszakerült Pécs tulajdonába. Ezt követõen 2008-ban, Tasnádi Péter szocialista polgármester idején adta el az önkormányzat a spanyol Grupo Milton befektetõi csoport projektcégének, a La Torre Kft.-nek egy ingatlancsomag részeként, abban bízva, hogy az új tulajdonos hasznosítja azt.


A spanyolok végül nem tudták megvalósítani szándékaikat, sõt a bontási határozat tavalyi elrendeléséig többször is fel kellett szólítani a céget, hogy gondoskodjék az épület bekerítésérõl, õrzésérõl, több ízben ugyanis illetéktelenek hatoltak be a létesítménybe, emiatt olykor súlyos tárgyak, fém alkatrészek hullottak le a ház tövéhez, balesetveszélyt teremtve. A pécsi önkormányzat már ez év elején jelezte: ha az épületet eddig birtokló La Torre Kft. felszámolás alá kerül, akkor az önkormányzat meg kívánja szerezni a létesítményt, hogy azt késõbb - kormányzati támogatások felhasználásával - lebontassa.

A Baranya Megyei Kormányhivatal a veszélyessé vált épületre tavaly õsszel adott ki bontási határozatot, amely ez év elején vált jogerõssé. Az ingatlan tulajdonosa elkészítette a bontási tervet, a dokumentum tavasszal vált jogerõssé. A kormánymegbízotti tisztségétõl azóta országgyûlési képviselõi mandátuma miatt megváló Hargitai János januárban újságírók érdeklõdésére azt mondta, a magasház esetén robbantásról szó sem lehet, az ingatlant fokozatosan bontják el, az érintetteknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy garantálják a környék biztonságát.

Maros József építõmérnök, statikus korábban az MTI-vel azt közölte: az építmény bontása, elemeinek, törmelékeinek elszállítása egymilliárd forintba is kerülhet. Véleménye szerint a magasház különösebb veszélyhelyzet kialakulása nélkül lebontható. A 80 méter magas épület 20 ezer tonnányi vasbetonból épült, ez mintegy 1500 vagonnyi törmeléket jelenthet.

Hozzátette, 2003-ban az épületet azzal az igénnyel erõsítették meg, hogy lakóházként, kollégiumként, idõsek otthonaként vagy irodaépületként hasznosulhat. A számítások eredménye azonban mindig az volt, hogy a ház rekonstrukciója és fenntartása többe kerülne, mintha a helyén egy újat emelnének.