Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezetõ elemzõje szerint meglepõ, hogy a forinthitelek is bekerültek a törvény hatálya alá, ami a bankokra nézve többletterhet jelent majd.

Negatív hatású lesz a hitelintézetekre az is, hogy a már lezárt szerzõdéseket is a törvény hatálya alá akarják vonni, ami a bankok számára újabb kellemetlen meglepetés - mondta. Kuti Ákos kiemelte: az árfolyamrés utólagos kifizetése miatt 50-70 milliárd forint, az egyoldalú szerzõdésmódosítások esetében 100-400 milliárd forint teher hárulhat a hazai bankrendszerre. Megjegyezte, hogy az egyoldalú szerzõdésmódosítások ügyében (másképpen az egyoldalú kamatemeléseknél) az egyes vitatott kérdésekben a bíróságokra hárul majd a döntés joga, számos per indulhat, és továbbra is egymásnak ellentmondó ítéletek születhetnek.

Török Bálint, a Buda-Cash Brókerház Zrt. elemzõje kiemelte: a törvényjavaslat tartalmazza mindazt, amirõl Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter június 25-én beszélt, így a néhány napja vártnál szélesebb kört, minden devizaalapú hitelt felvevõt és pénzügyi lízinget igénybe vevõt érint a csomag. Hozzátette, hogy a törvényjavaslat nem vonatkozik a kedvezményes végtörlesztés lehetõségével élõkre, kiegészült azonban azzal, hogy nemcsak a devizaalapú, hanem a forinthitelekre is vonatkozik az egyoldalú szerzõdésmódosítások tisztességtelennek vélelmezése.

Elmondta: az egyoldalú szerzõdésmódosításnál a Kúria jogegységi határozatára hivatkozva a törvény azt vélelmezi, hogy tisztességtelen minden egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetõvé tevõ szerzõdéses kikötés az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével. Hangsúlyozta, hogy a kormány a bizonyítási kényszert a bankokra hárítva egyszerû megoldást választott, bár a Kúria döntésével ez nem feltétlenül igazolható. Emiatt szinte biztos, hogy a bankok jogorvoslatot kérnek majd. A másodfokú eljárások és a várható felülvizsgálati kérelmek miatt végül ismét a Kúriának kell majd nagyon gyors döntéseket hoznia az általános szerzõdései feltételekrõl.

Török Bálint nagy kérdésnek nevezte azt, hogy az elõírt nagyon rövid idõ alatt képesek lesznek-e a bíróságok, és végül a Kúria a megfelelõ döntések meghozatalára. A forintalapú hitelek bevonása a törvény hatálya alá tovább növeli a bizonytalanságot azzal kapcsolatban, mekkora összeg sorsáról döntenek a bíróságok - jegyezte meg.

Az elemzõ szerint az árfolyamrés rendezése várhatóan 100 milliárd forintba kerülhet a bankszektor szintjén, az egyoldalú szerzõdésmódosítások tisztességtelensége a devizahiteleknél hozzávetõleg 400 milliárd forintot érinthet, ám ez az összeg a forinthitelek bevonásával akár jelentõsen is emelkedhet.

Kitért arra, hogy a törvény nem rendelkezik arról, a bankok hogyan számolják el a keletkezõ veszteségeket, pedig ez lényeges kérdés a tõkehelyzetre vonatkozó elõírások betartása szempontjából, és az ügyfelekkel történõ elszámolás szabályozása is várat még magára.