Az elõterjesztésben a metróvonal rekonstrukciójának és északi meghosszabbításának elõkészítésére vonatkozó fejlesztési megállapodás megkötésére tettek javaslatot, amelynek indoka a feladathoz kapcsolódó 1,2 milliárd forintos önkormányzati költségvetési forrás rendelkezésre bocsátása. Az összköltség idei évi elõirányzata 361 millió forint.

A javaslat szerint ha a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) július 8-ig nem köti meg a tervezõi szerzõdést, úgy az uniós támogatási szerzõdésben biztosított, jelenleg a fejlesztésre rendelkezésre álló 635 millió forintos uniós támogatás is elvész.

Az elõterjesztés szerint a 3-as metróvonal felújítása halaszthatatlanná vált, a vonal megújítása a mûködési és az utasbiztonság magas kockázatú veszélyeztetettsége miatt sem halasztható, a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban meg kell kezdeni.

A metróvonalon munkanapokon körülbelül 520-540 ezer utas közlekedik, több mint a teljes országos vasúti hálózaton. A rendszer több mint három és fél évtizedes folyamatos mûködése alatt erõsen elhasználódott, ez alatt semmilyen jelentõsebb felújítást nem végeztek, egyre gyakoribbak az elõre nem látható mûszaki meghibásodások.

Horváth Csaba, az MSZP fõvárosi frakcióvezetõje a javaslat kapcsán kényszerpályáról és kapkodásról beszélt. Ugyanakkor kijelentette, a város érdeke, hogy mihamarabb meginduljon a 3-as metró felújítása.

Somfai Ágnes (független) szerint az elõterjesztés jól mutatja, hogy milyen hányattatott sorsú a 3-as metró.
Molnár Gyula (MSZP) arról beszélt, ne gondolja senki, hogy a javaslat elfogadásával a 3-as metró rendben is lenne.

Tarlós István fõpolgármester azt mondta, már 2010 elõtt gyalázatos állapotban volt a 3-as metró, és ehhez képest az égvilágon semmit sem csináltak az akkori városvezetõk.

Wintermantel Zsolt (Fidesz) azt mondta, a szocialisták nem foglalkoztak a 3-as metróval, ehhez képest most aggodalmaskodnak.

A közgyûlés az egyszemélyes tulajdonú fõvárosi társaságok - köztük a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV - vezetõire vonatkozó javadalmazási szabályzatok módosításáról szóló javaslat alapján döntött arról, hogy a társaságok belsõ szabályzata tegye lehetõvé, hogy a vezetõ tisztségviselõk javára felelõsségbiztosítást kössenek.

Az elõterjesztésben rámutattak, hogy március 15-én lépett hatályba az új polgári törvénykönyv (Ptk.), amely jelentõs változásokat hozott a vezetõ tisztségviselõk felelõsségével kapcsolatban: felelõsségre vonásuk és elmarasztalásuk szélesebb körben vált lehetõvé.

Az új Ptk. értelmében például a vezetõ tisztségviselõ az ügyvezetési tevékenysége során a gazdasági társaságnak okozott károkért az úgynevezett szerzõdésszegéssel okozott károkért való felelõsség szabályai szerint felel a társasággal szemben.

A társaságok a döntés értelmében jogosultak lesznek megkötni a biztosítási szerzõdést és annak díját fizetni, ha ehhez a költségvetésükben elegendõ forrás áll rendelkezésre.

Az elõterjesztést 20 igen és 9 ellenzéki tartózkodás mellett fogadták el.