A cég közleménye idézi Csige Lászlót, a társaság szakértõjét, aki szerint a versenytárs Észak-Olaszországban az idén 30 százalékkal kisebb a termõterület, Görögországban pedig a tavaszi hûvös idõjárás minõségi és mennyiségi problémákat okozott. Ennek ellenére az import görögdinnye dömpingáron történõ eladása nehézséget okozhat a magyar termelõknek.

Oravecz Tamás, a Dinnyetermelõk Országos Szövetségének elnöke korábban elmondta: a magyar termelõk azt jelezték a szövetségnek, hogy a nagy áruházláncok közül többen a magyar dinnyepiac elsõ hetében tervezik a reális elõszezoni fogyasztói ár alá csökkenteni az import görögdinnye árát és emiatt veszteséges évet zárhatnak a magyar termelõk.

A dinnyeágazat fõszereplõi azonban bizakodva várják az idei szezont, az elmúlt három évben a görögdinnye lakossági fogyasztása megnõtt és az idõjárási feltételek is kedveztek a minõségi termesztésnek.

Az elõzetes becslések szerint az elmúlt évhez képest a tavalyi 210 ezer tonnás termésmennyiségnél 5-10 százalékkal több görögdinnye teremhet. A dinnye termõterülete 5 százalékkal nõtt, hatezer hektárra bõvült.

A közlemény idézi Antal Gyulát, a Syngenta Magyarország zöldség üzletágának termékmenedzserét, aki elmondta: az elsõ magyar dinnyék a termõterületek egy részérõl már kóstolhatók, az igazi dinnyeszezon július 5-én, az export pedig július 10-e után indulhat.

A dinnyeszüret a baranyai Ormánságban kezdõdik, Békésben folytatódik; július végén már Tolnában, Hevesben és a Hajdúságban is megindul a dinnye begyûjtése a földekrõl, legkésõbb augusztusban pedig a szabolcsi termelõk is bekapcsolódnak a termelésbe.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) július 5-tõl három héten keresztül ellenõrzéseket végez a kiemelt dinnyetermelõi régiókban, a nyomon követhetõség, eredetjelölés, számlaellenõrzés és az esetleges átcsomagolások miatt.