A múlt heti uniós csúcstalálkozó eredményeirõl tartott vitát szerda délelõtt az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban.

A vita elõtt a csúcson elnöklõ Herman Van Rompuy ismertette a találkozó eredményeit, egyúttal emlékeztetett rá, hogy az EU a legutóbbi nemzedék legsúlyosabb válságából tart kifelé, amelyben elõször kényszerültek a tagállamok szembenézni azzal, mennyire egymásra vannak utalva. Mint mondta: az állam- illetve kormányfõket tömörítõ Európai Tanács feladata, hogy lendületet adjon az EU-nak és döntsön a követendõ stratégiáról, és a múlt pénteken megszületett a döntés az öt fõ pontot tartalmazó stratégiáról a következõ öt évre.

Van Rompuy megerõsítette: aznap, mikor az EP arról szavaz, hogy megválassza-e Jean-Claude Junckert, az Európai Tanács jelöltjét az Európai Bizottság élére, az állam- illetve kormányfõk ismét összegyûlnek majd Brüsszelben, és megbeszélik az elfogadott programot Junckerrel.

A három legnagyobb frakciót immár új elnök vezeti, és errõl mindhárman meg is emlékeztek elsõ felszólalásukban. A legnagyobb frakció, a néppárti képviselõcsoport elnökévé választott német Manfred Weber arról beszélt, hogy õ már az elsõ olyan nemzedék politikusa, amely nem volt kénytelen valóságként megélni a háború borzalmát. Az Európai Tanács ypres-i, elsõ világháborús megemlékezésével összefüggésben azt mondta, hogy semmit, így a békét sem szabad természetesnek venni. A bajor politikus kitért rá, hogy az EP-választás uniópárti gyõzelmet hozott, az unióellenes erõk frakciót sem tudtak alakítani.

Manfred Weber emellett arra az álláspontra helyezkedett, hogy a demokrácia érdekét az szolgálná, ha a jövõ szempontjából fontos kérdések a parlamentben dõlnének el.

Szintén elõször szólalt fel frakcióvezetõként a kedd este a szociáldemokrata képviselõcsoport elnökévé választott olasz Gianni Pittella. Az olasz Demokrata Párt politikusa szerint Juncker jelölése az EP által folytatott küzdelem eredménye, a kezdõrúgás a mérkõzésen, amely tartogathat még meglepetéseket. Pittella szerint Junckernek most meg kell gyõznie az EP-t, hogy elnyerje a többség támogatását.

Nem írunk alá biankó csekket - jelentette ki az olasz politikus, aki szerint a szociáldemokraták határozott programot és annak következetes megvalósítását várják, és a többi között nagyobb rugalmasságot szeretnének az uniós államháztartási szabályok betartatásakor. Pittella kiemelte a munkahelyteremtés fontosságát, valamint a szegények létszámnövekedésének visszafordítását követelte, és utalt rá, hogy a képviselõcsoport az európai minimálbér megteremtését is zászlajára tûzi.

Az immár harmadik legnagyobb frakció, ez Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) vezetõje, a brit Syed Kamall arról beszélt, hogy Európa nem folytathatja tovább úgy, ahogy eddig, a változásnak pedig azonnal meg kell kezdõdnie. A brit konzervatív politikus kijelentette: nem hisz abban, hogy a több Európa és a nem Európa közül kell választani, és egy jobb Európát szeretne, de ami jelenleg is zajlik, az túlságosan is a régi politikai folytatása.

Guy Verhofstadt, a liberálisok régi-új frakcióvezetõje szerint ugyanakkor a változás, amelyet Kamall sürget, nem más, mint visszafejlõdés, a fejlõdés leállítása. A konzervativizmus maga a status quo, amelybõl nem kérünk - hangoztatta a volt belga miniszterelnök.

Verhofstadt egy brit képviselõ azon kifogására is reagált, amely szerint az nem valódi választás, hogy az EP eldöntheti, megválasztja-e Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság élére, minthogy Juncker az egyetlen jelölt. Verhofstadt szerint elvégre David Cameron ugyanígy lett miniszterelnök az Egyesült Királyságban. Brit politikusok viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy Cameron a választói által megválasztott egyéni képviselõ.

Verhofstadt szerint az európai demokrácia megtestesülése az EP, a csúcsjelöltek kiválasztásának menete pedig most új szakaszba lép, amelyben Junckernek meg kell próbálnia megnyernie a megválasztásához szükséges többség támogatását.

Nigel Farage, az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselõcsoport elnöke szerint Cameron is belement abba a játékba, amelyben Angela Merkel német kancellár osztja a feladatokat, a többiek pedig engedelmeskednek. A populista brit politikus szerint az európai választási folyamat olyan, mint az Eurovíziós Dalverseny; mindegy, milyen a brit induló, már egész Európának annyira elege van a szigetlakókból, hogy csak veszíthet.

Junckerrõl szólva azt mondta: pártja, a UKIP programjának nem része, hogy konyakot kellene reggelizni, ahogyan Junckert a brit sajtó bemutatta. Nigel Farage közölte: célja, hogy véget vessen a személyek totálisan szabad mozgásának, de ebben sem az EP, sem a tagállamokat tömörítõ tanács támogatására nem számít. Megállapította, hogy immár az euroszkeptikusok számítanak progresszívnek.

Mi követelünk demokráciát, a nemzetállamok megerõsítését, globális perspektívát hazáinknak, ahelyett, hogy bent ragadnánk ebben a múzeumban - jelentette ki Farage.

A csúcs eredményeinek áttekintését követõen az Európai Parlament a június végén zárult görög elnökség tevékenységét is megvitatta.