Semjén Zsolt beszédében kiemelte: a magyar nyelv az egyes ember és a nemzet egésze szempontjából egyaránt kulcsfontosságú, és a reformkor óta evidencia, hogy a magyar nemzet ereje és a magyar nyelv kiteljesedése egymással szoros összefüggésben áll. Bármely ország területére szakított bennünket a történelem vihara, egy nyelvet beszélünk, egy kultúrkörnek, nemzetnek és sorsközösségnek vagyunk a tagjai - fogalmazott. Azt mondta, mindenkinek megvan a dolga a nemzet építése érdekében, a magyar állam feladata és célja, hogy a magyar nemzet fennmaradjon és az emberek életminõsége javuljon. Semjén Zsolt szólt a nemzet közjogi egyesítése érdekében hozott lépésekrõl, így az állampolgárság biztosításáról és különbözõ támogatási formákról.

Ez ugyanakkor csak keret, élõvé akkor válik, ha számtalan személyes kapcsolaton keresztül, hajszálgyökerek millióival be tudjuk hálózni az egész Kárpát-medencét - mondta. A huszadik alkalommal megrendezett nyári egyetem a magyar nyelv mûvelését, a személyes kapcsolatok kialakulását és a magyar nemzet megmaradásának erõsítését is lehetõvé teszi - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, aki jelezte: ahogy eddig, a továbbiakban is biztosítják a program megrendezéséhez szükséges forrásokat.

Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a megnyitón közölte: 300 milliárd forintos infrastruktúra-fejlesztési programot indít a kormány a Kárpát-medencében azzal a céllal, hogy 2020-ig megduplázódjon a magyar országhatáron lévõ átkelõk száma. Elmondta: ma 93 helyen lehet átkelni a szomszédos országokba. A cél az, hogy a következõ hat és fél évben 100 új határkapcsolat épüljön ki. Ezek közül 50-re már megkötötték a politikai és finanszírozási megállapodásokat - tette hozzá az államtitkár. A határátkelõhelyek sûrítésével megteremthetõ a határ menti és az egész Kárpát-medencei gazdasági együttmûködés lehetõsége - emelte ki.

Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Európa megerõsítésében Közép-Európának, azon belül a Kárpát-medencének kulcsszerep jut, e térségnek ugyanis komoly esélye van arra, hogy az egész kontinens növekedési motorja legyen. Ehhez egy megerõsített Kárpát-medencei gazdasági együttmûködésre is szükség van - mondta Szijjártó Péter.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára - Trócsányi László igazságügyi miniszter nevében tartott - köszöntõjében kifejtette: az új Igazságügyi Minisztérium feladata, hogy erõsítse a nemzet számára fontos alkotmányos hagyományokat, márpedig a nemzeti összetartozás az alkotmányos identitásunk része. E nyári egyetem is lehetõvé teszi, hogy az összetartozás érzése mint alkotmányos hagyomány tovább erõsödjön - tette hozzá, hangsúlyozva: a nemzeti összetartozás egy olyan cél, amelyet a magyar állam mindig is támogatni fog.

Többen érkeztek, mint tavaly

Bagdy Gábor fõpolgármester-helyettes - aki Tarlós István fõpolgármester nevében köszöntötte a résztvevõket - azt mondta: örömmel tölti el a fõváros vezetését, hogy a program mára hagyománnyá vált, lehetõvé téve, hogy a határon túli fiatalok képezhessék magukat. Budapest a nemzet fõvárosa, amelyhez hozzátartoznak azok a nemzettestek is, ahonnan a nyári egyetem hallgatói érkeztek - tette hozzá. Szentes Tamás fõpolgármester-helyettes arról beszélt: jelentõs az az örökség és hagyomány, amelyet határon inneni és túli magyar felsõoktatási intézmények hordoznak.

Gyetvai Árpád, az Emmi politikai fõtanácsadója - aki Palkovics László felsõoktatási államtitkár nevében szólt a résztvevõkhöz - rámutatott: jó lenne, ha a jövõben a hallgatói mobilitás kétirányú lenne. Fontosnak tartotta az oktatói csereprogramokat és a kihelyezett képzések erõsítését is. Mezey Barna, az ELTE rektora kiemelte: immár huszadik alkalommal rendezik meg a nyári egyetemet, és egy nagy nemes tradíció részévé vált a program. Az ELTE meghatározó értékeket mutat fel, és az, hogy ide jutottak, a nemzetközi térben való jelenlétüknek és nemzeti értékek iránti elkötelezettségüknek köszönhetõ - mondta, rögzítve: a nyári egyetem e két dolgot kapcsolja össze. A rektor fontosnak nevezte, hogy segítsék azokat a Kárpát-medencei intézményeket, amelyek igénylik magyar oktatók, kutatók jelenlétét, közremûködését. Jelezte: a mostani nyári egyetemen humán, természet- és jogtudományi, valamint informatikai szekcióban hangzanak el elõadások.

A nyári egyetemet július 8-13. között tartják. A szervezõk lehetõséget kívánnak biztosítani arra, hogy Magyarország határain kívül élõ magyar fiatalok az anyaországban anyanyelvükön képezhessék magukat. Az intézmény tájékoztatása szerint az idei programon 155-en vesznek részt. A résztvevõk száma évrõl évre nõ, idén huszonöt százalékkal többen érkeztek, mint tavaly. Romániából 49-en, Ukrajnából 26-an, Szerbiából 23-an, Szlovákiából 3-an jöttek, Horvátországból, Lengyelországból és az Egyesült Államokból pedig 1-1 hallgató érkezett.