Sinkó-Káli Róbert elmondta: Tiszafüred térségében bárki bármit fogyaszthat, a turisták ott tartózkodása nem jár az átlagostól eltérõ közegészségügyi kockázattal.

Csak beteg állattal közvetlenül és tartósan foglalkozók, valamint a nyers húsát feldolgozók közül betegedtek meg, illetve esetükben áll fenn ennek gyanúja. A közétkeztetésben sem a kétes hússal érintkezõk, sem a belõle készült ételbõl fogyasztóknál nem jelentkezett semmilyen tünet és panasz – húzta alá.

A debreceni Kenézy kórházban nyolc beteg, illetve megfigyelés alatt álló embert ápolnak, szombat óta nem változott a számuk.

Kérdésre reagálva a tiszti fõorvos közölte: mivel az embert kizárólag fertõzött állat képes megbetegíteni, a teljes hazai állatállomány védettsége kiiktatná a lépfene kórokozójának közvetítõjét a fertõzési láncból. Embereknek adható védõoltás létezik a világon, ám Európában ezt egyetlen ország sem használja, mivel aránytalanul nagy az immunizálás kockázata a betegség ritka elõfordulásához képest – tette hozzá.

Emlékeztetett: olyan húst használtak fel emberi fogyasztásra, amelyrõl sejthetõ volt, hogy „valami nagyon nagy probléma van” vele. Jelezte azt is: a hatóságoknak az eltitkolt ügyben elõször a biztonságra és az eset részleteinek megismerésére kellett törekedniük, csak utána volt lehetõségük a tájékoztatásra.

Péter István megyei fõállatorvos a tájékoztatón arról beszélt, hogy a járványgócban az elsõ vakcinázás megtörtént, és az állatállomány jelenleg forgalmi korlátozás, helyi zárlat és legeltetési tilalom alatt áll. A második vakcinázást az elsõ után tizennégy nappal végzik el, és leghamarabb három hét múlva oldhatják fel a helyi zárlatot.

Kijelentette: a fertõzött állatállományt megnyugtató módon izolálták, a környezetükben lévõ összes, több ezer, a fertõzésre fogékony állat vakcinázása is befejezõdött, és a kört a továbbiakban igyekeznek tágabb területre is kiterjeszteni. A felfüggesztett konyhák fertõtlenítésével ugyancsak elkészültek, az ott vett minták laboratóriumi vizsgálata még tart.

Nem várható a vakcinázott állatok körében újabb megbetegedés, a huszonegy napos várakozási idõ után reményeik szerint a betegséget megszûntté nyilváníthatják – fogalmazott.

Kérdés válaszolva a fõállatorvos kifejtette: az utóbbi tizenhárom évben az állati lépfenejárványok évrõl évre megismétlõdtek, a bacilus itt van a környezetünkben. Az állatok vakcinázása az állattartók jogszabályi kötelezettsége: legelõre hajtani jószágot csak akkor lehet, ha ez – évente egyszer – megtörtént. A probléma a gazdák jogkövetõ magatartásával van, e téren „életszerû és jogos elvárás” a szigorítás – fogalmazott.

A felelõsök további sorsáról azt mondta: büntetõeljárás is indult az ügyben, a már feltárt szabálysértések pedig milliós nagyságrendû bírságok kiszabását indokolják, amelyekrõl a szakhatóság a körülmények pontos tisztázása után határoz majd.

A szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után nincs jogi akadálya annak, hogy ismét kinyissanak azok az éttermek, amelyek vásároltak a fertõzött húsból – húzta alá.

Közölte: a vizsgálatok során nem találtak feldolgozásra váró fertõzött húst, a fagyasztóból elõkerült lépfenés marhahúst pedig teljes egészében megsemmisítették.