Idehaza az alaptörvény mondja ki az ország genetikailag módosított élõlényektõl mentes státuszát. Magyarország ezen állapotát eddig sikerült megvédeni határon belül, a régióban és az Európai Unió egészén belül is. Most azonban egy sokkal nagyobb gazdasági érdek veszélyezteti mindezt. Az Európai Unió és az Egyesült Államok tavaly óta ugyanis olyan piaci könnyítéseket tartalmazó megállapodáson dolgozik, amely a hagyományosan GMO-párti amerikai érdekek erõsebb képviseletét jelentheti Európában.

Darvas Béla professzor, a GMO Kerekasztal vezetõje a Kossuth Rádió Oxigén címû mûsorában elmondta: Európa azt várja a tárgyalásoktól, hogy egyenlõ félként jelenjen meg az észak-amerikai piacon, ugyanazokat a kedvezmények illessék meg a kereskedelemben és beruházások során, mint a helyi cégeket. Az Egyesült Államok érdeke pedig azt kívánná, hogy az Unió és az USA olyan globális szabályozási rendszert dolgozzon ki, amely segíti az amerikai áruk megjelenését az európai piacokon. Az USA enyhítene a géntechnológiai úton módosított növényekkel kapcsolatos szigorú szabályozáson. Ha az uniós tagállamokban termesztett növények GMO-tartalma meghaladja a 0,9 százalékot, az jelölésköteles, az USA-ban azonban nem kötelezõ a jelölés. Darvas Béla úgy tudja, a titkos tárgyalások egyik témája, hogy az európai jelölést is el kellene törölni.

Az euró-atlanti gazdasági tárgyalások más területen is érintik az élelmiszerpiacot. Ilyen például, hogy a hosszú évek munkájával lerövidített növényvédõ szer hatóanyaglista nem vonatkozna a tengerentúli termékekre. Vannak olyan, a termelésben használatos anyagok, amelyek az Unióban tiltottak, továbbá a klórozott húsfertõtlenítési technológia használata és bizonyos antibiotikum tartalmú tápok etetése sem engedélyezett, tette hozzá a professzor.

Az élelmiszer-biztonsági és természetvédelmi kifogásokon túl jogi és gazdaságetikai gondok is felmerülnek a tárgyalásokkal kapcsolatban. Problémát okozhat az a fajta jogrendezés, amely az Unió tagállamai számára eddig ismeretlen volt, nevezetesen, hogy a demokratikus jogrendszerrel szemben mûködõ magánbíróságok dönthetnének olyan kérdésekben, amelyekben az állam és nagy nemzetközi vállalatok kerülnének jogvitába. Ilyen esetben szóba kerülhet az elmaradt haszonért történõ perelhetõség is, magyarázta Darvas Béla.

Kiszivárgott információk szerint még idén õsszel elkészülhet a részletes megállapodás tervezet. Ennek ratifikálása persze már egy másik kérdés lesz. Az euró-atlanti megállapodással kapcsolatban sem a magyar kormány, sem a szaktárca, sem pedig a politikai pártok hivatalosan eddig nem foglaltak állást. Darvas professzor nemrégiben összehívta a témában a GMO Kerekasztalt, de a találkozón érdemben egyik politikai erõ sem képviseltette magát. Az elnök szerint érthetõ az óvatosság, de a magyar politikusoknak mielõbb határozott álláspontot kell kialakítaniuk, ezért õsszel újra kísérletet tesz a fórum összehívására.