Baranya megyében évente több ezer embernek nyílik lehetõsége a nyári idénymunkára, fõként az agrár- és a turisztikai szektorban - közölte a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója.

Janovics László elmondta: ilyenkor Villány térségében a szõlõtermelõk, az Ormánságban a dinnyetermelõk, Pécs és Harkány környékén az idegenforgalom, Komló és Sásd vonzáskörzetében az erdõgazdálkodás, de a feldolgozóipar és az idényjelleggel mûködõ téglagyárak is nagyobb számban alkalmaznak munkavállalókat.

Az igazgató hangsúlyozta: a nyári idénymunka jelentõsen hozzájárul ahhoz, hogy a regisztrált álláskeresõk száma a téli 26-27 ezerrõl a nyárra 20-21 ezerre csökken.

Vas megyében szezonális foglalkoztatási lehetõségek vannak, de a nyári idénymunka kevésbé jelentõs - mondta az MTI-nek Rodler Tamás, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója.

Tájékoztatása szerint májusban a 2570 betöltetlen álláshelybõl 344 volt mezõgazdasági jellegû, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területérõl pedig 47 üres álláshelyet jeleztek a munkáltatók, a legnagyobb munkaerõkereslet azonban továbbra is a feldolgozóiparban jelentkezik.

Az igazgató kiemelte, májustól újra elindult az országos közfoglalkoztatási program, a kistérségi startmunka, valamint a hagyományos, hosszabb idõtartamú közfoglalkoztatási program. Jelenleg Vas megyében 3068 fõ vesz részt közfoglalkoztatásban - mondta az igazgató.

A helyzetképhez hozzátartozik, hogy Vas megyében az osztrák határ közelsége miatt, aki mezõgazdasági idénymunkát szeretne végezni - például gyümölcsszedést -, szívesebben megy át Ausztriába, ahol többszörösét keresheti meg annak, amit a magyar oldalon hasonló munkáért fel tudnak ajánlani.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója, Katonáné Bellovits Andrea elmondta: a legtöbb betöltendõ álláshelyet idõrõl idõre a második negyedév folyamán jelentik be a munkaügyi szervezethez a munkaadók. Elsõsorban felszolgáló, szakács, cukrász, konyhai kisegítõ, szobalány, bolti eladó munkakörökben mutatkozik fokozott kereslet. A munkaügyi központ a turisztikai idényben keresett szakmákban évrõl évre indít képzéseket is.

A szezonális foglalkoztatás kedvezõ hatása a Balaton-parti idegenforgalom mellett az építõipari, és a szezonális termékeket elõállító feldolgozóipari vállalkozások növekvõ munkaerõ-keresletében is megmutatkozik - tette hozzá.

Gyõr-Moson-Sopron megyében elsõsorban az építõipar, a mezõgazdaság és a vendéglátás területére keresnek idénymunkásokat, de jellemzõ, hogy a különbözõ segédmunkákra is várnak munkaerõt, amelyek a betakarítás végéig, vagy szeptember elejéig tartanak tudatta a megyei kormányhivatal kabinet titkára az MTI-vel. Gyopáros Veronika elmondta, hogy tavalyhoz képest a bejelentett állásajánlatok nõttek. A fémipar és a mezõgazdaság területén például bármikor tudnak állást kínálni. A május 1-jén indult új országos közmunkaprogramnak köszönhetõen a foglalkoztatottak létszáma folyamatosan nõ.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai alapján az idén január-májusban a megyében a mezõgazdaság és erdõgazdálkodás területén a bejelentett foglalkoztatási igények száma 22,7 százalékkal magasabb, míg a kereskedelem és szolgáltatás terén 14,17 százalékkal alacsonyabb az elõzõ év azonos idõszakához képest - tájékoztatta az MTI-t Mezõ Barna, a munkaügyi központ igazgatója. Az idényjellegû foglalkoztatás leginkább a nyári hónapokban, júniustól szeptemberig tart, melynek igen elterjedt típusa az egyszerûsített foglalkoztatás. A szakember szerint a mezõgazdaság és erdõgazdálkodás területén - dinnyeszedés és -rakodás, paprikalocsolás és -szedés, paradicsom- és krumpliszedés -, valamint a kereskedelem és szolgáltatás területén - pultos, felszolgáló, konyhai kisegítõ, szakács, cukrász, fagylaltkészítõ, mozgó árus - keresnek idénymunkásokat, bérük a minimálbér körül mozog. Az MTI kérdésére - miszerint felszívja-e azt az ûrt a szezonális foglalkoztatás, ami az április 30-ával zárult közmunkaprogram miatt keletkezett - Mezõ Barna azt válaszolta: a rendelkezésre álló adatak alapján 2014 májusában közel ötezer fõvel csökkent a regisztrált álláskeresõk száma az elmúlt év azonos idõszakához képest, ami az álláskeresõk elhelyezkedési esélyeinek javulását jelzi.

A Csongrád megyei Homokhátságon minden településnek speciális zöldségnövénye van. Mórahalomnál elsõsorban a gyökérzöldség, a sárgarépa, a petrezselyem, a káposztafélék, a paprika, a paradicsom jöhet számításba, de Öttömösön például a spárga a fõnövény, Zákányszék-Bordány-Üllés területén nagyobb gyümölcsterületek vannak, õszibarack és alma. Tehát nagyon munkaigényes ágazatok - mondta el az MTI-nek Csányi László (Fidesz) Mórahalom alpolgármestere.

A szezon már tavasszal elindul a munkaerõigény kora tavasztól késõ õszig folyamatos.

A munkaigényesség miatt havonta 90-120 ezer forint nettó összeggel számolhatnak az idénymunkások.

A Homokhátságon aki akar, talál munkát - fogalmazott az alpolgármester. Emellett nagy mértékû a közfoglalkoztatás. Több program fut és július 15-tõl indul a legújabb. A mezõgazdaságban folyamatosan van munka, sõt jelen van a külföldi munkaerõ is, a törvények szigorú betartatása mellett - tette hozzá. Biztató, hogy a komolyan termelõ, komoly költségvetéssel mûködõ gazdák, bejelentett munkavállalókat alkalmaznak, hiszen a munkaminõség is kiemelten fontos - hangsúlyozta.

Tolna megyében elsõsorban zöldség- és gyümölcskertészetek jelentenek idénymunka-lehetõséget. A 2300 fõs Bogyiszlóról naponta 50-60 ember jár dolgozni Bonyhád környéki barackültetvényekre, és többen az Alföldön - Fajszon, Dusnokon - szednek paprikát - mondta Tóth István (Fidesz), a község polgármestere az MTI-nek. Az 5000 forint körüli napi bér a jellemzõ - tette hozzá. A Tamási melletti Fürgeden évek óta bodzát szednek az idénymunkások, a közfoglalkoztatottak szabadságukat idõzítik a bodzaszezonra - mondta Barkóczi József (Fidesz) polgármester. Az így elérhetõ kereset szintén lényegesen több, mint amit közfoglalkoztatottként kapnak - jegyezte meg.

A megyei munkaügyi központ tájékoztatása szerint a téli közfoglalkoztatási program befejezése óta 700 fõvel kevesebb közfoglalkoztatott van Tolnában. Számuk április 30-án 4370, május végén 3261 fõ volt, majd júniusban 3641 fõre emelkedett.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szezonális munkavégzésre a hazai munkavállalók mellett külföldiek, jellemzõen ukrán állampolgárok számára is adtak ki munkavállalói engedélyeket, az év eddig eltelt idõszakában 57-et.

A megyei kormányhivatal munkaügyi központja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezõgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható egyszerûsített munkaviszony alapján. Számukra a munkaügyi központ - legfeljebb 60 napra az évben - az elõírt feltételek teljesülése esetén munkavállalási engedélyt ad ki, ami a külföldieknek korábban kiadott zöld alkalmi munkavállalói kiskönyvet helyettesíti.

Békés megyében az idénymunkának érdemi szerepe van a foglalkoztatásban. A munkaerõ-piac élénkülése a munkaügyi központhoz bejelentett állások számában is visszatükrözõdik. A munkaadók 2014. márciusban 917 álláshelyet jelentettek be a munkaügyi központhoz, közöttük idénymunka lehetõséget, tavaly márciusban hatszáz álláshelyre.

A megyei munkaügyi kirendeltségekre 2014 elsõ öt hónapjában a közfoglalkoztatáson kívül 4190 álláshelyet, köztük szezonális munkaerõigényt jelentettek be a munkaadók, 54 százalékkal többet, mint az elõzõ év hasonló idõszakában - tájékoztatta az MTI-t a megyei munkaügyi központ sajtóreferense. Kriskó Edina elmondta: a szezonális munkaerõ iránti kereslet Békésben az idén korábban indult, mezõgazdasági munkára március elejétõl, majd áprilisban és májusban már az építõiparból, a kereskedelembõl és a vendéglátásból is érkeztek igények. Békésben a korábbiaknál magasabb számban kerestek bolti eladót, pultost, szakácsot, kõmûvest, festõ-mázolót, mezõgazdasági és ipari gép karbantartót, mezõgazdasági, erdõgazdasági, növényvédõ gépkezelõt és építõipari segédmunkást.

Békésben április 30. után májusban és júniusban is indultak közfoglalkoztatási programok, melyek a nyílt munkaerõ-piac igényei mellett további munkalehetõséget biztosítanak az álláskeresõk részére. Jelenleg a megyében több mint 11 ezer fõ vesz részt közfoglalkoztatásban és újabb lehetõségek is lesznek.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatóhelyettese, Nagy Attila közölte: a turizmus-vendéglátás, valamint a mezõgazdaság minden évben nagy számban ad lehetõséget idénymunkások foglalkoztatására a megyében. A munkaügyi kirendeltségekhez azonban csak kevesen jelentenek be - zömében idénymunkára vonatkozó - egyszerûsített foglalkoztatás keretében végezhetõ állásokat.

Emlékeztetett: az április 30-án lezárult téli átmeneti közfoglalkoztatás folytonosságát a május elsõ napjától indult újabb programok megteremtették. Nem keletkezett tehát ûr a közfoglalkoztatásban.

Bács megyében is elérhetõk az értékteremtõ kistérségi startmunka mintaprogramok, az országos közfoglalkoztatási programok, valamint a hosszabb idõtartamú közfoglalkoztatási programok. A közfoglalkoztatás, mint tranzitfoglalkoztatás legfontosabb célja továbbra is az, hogy az abban résztvevõk sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsõdleges munkaerõ-piacra - húzta alá.

Hozzátette: szezonális munkák esetén ezt segíti, hogy a munkaadó köteles dolgozójának fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha az a közfoglalkoztatás alatt legalább 3, legfeljebb 90 napos, határozott idejû munkaviszonyt létesít az elsõdleges munkaerõ-piacon. A jogszabály lehetõvé teszi, hogy a közfoglalkoztatottak munkaidõn kívül egyszerûsített foglalkoztatás keretében is dolgozzanak.

Zala megyében tavaly 15 százalékkal nõtt az egyszerûsített foglalkoztatással alkalmazottak száma; míg 2012-ben 15 662-en, 2013-ban csaknem 18 ezren kaptak így munkát - tájékoztatta a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Fõigazgatósága az MTI-t.

Idén a legfrissebb adatok alapján Zalában 3045 munkáltató 12 308 dolgozót foglalkoztatott egyszerûsített foglalkoztatás keretében. A bejelentések alapján a munkavállalók jelentõs részét alkalmi munka keretében foglalkoztatták, ezt követi a mezõgazdasági és a turisztikai idénymunka.

Az ellenõrzési tapasztalatok alapján elsõsorban építkezéseken, vendéglátóhelyeken és útszéli árusoknál találkoztak az ellenõrök alkalmi munkát végzõ emberekkel, a mezõgazdaságban pedig jellemzõen gyümölcsösökben.

Az elsõ félév több mint 400 vizsgálatában találtak be nem jelentett idénymunkásokat is, gyakran tapasztalták, hogy a foglalkoztatók csak az ellenõrzés megkezdésekor jelentik be az alkalmazottakat, pedig a NAV elektronikus rendszere pontosan regisztrálja, hogy a munkáltató mikor tette meg a bejelentést.Baranya megyében évente több ezer embernek nyílik lehetõsége a nyári idénymunkára, fõként az agrár- és a turisztikai szektorban - közölte a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója.

Janovics László elmondta: ilyenkor Villány térségében a szõlõtermelõk, az Ormánságban a dinnyetermelõk, Pécs és Harkány környékén az idegenforgalom, Komló és Sásd vonzáskörzetében az erdõgazdálkodás, de a feldolgozóipar és az idényjelleggel mûködõ téglagyárak is nagyobb számban alkalmaznak munkavállalókat.

Az igazgató hangsúlyozta: a nyári idénymunka jelentõsen hozzájárul ahhoz, hogy a regisztrált álláskeresõk száma a téli 26-27 ezerrõl a nyárra 20-21 ezerre csökken.

Vas megyében szezonális foglalkoztatási lehetõségek vannak, de a nyári idénymunka kevésbé jelentõs - mondta az MTI-nek Rodler Tamás, a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója.

Tájékoztatása szerint májusban a 2570 betöltetlen álláshelybõl 344 volt mezõgazdasági jellegû, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területérõl pedig 47 üres álláshelyet jeleztek a munkáltatók, a legnagyobb munkaerõkereslet azonban továbbra is a feldolgozóiparban jelentkezik.

Az igazgató kiemelte, májustól újra elindult az országos közfoglalkoztatási program, a kistérségi startmunka, valamint a hagyományos, hosszabb idõtartamú közfoglalkoztatási program. Jelenleg Vas megyében 3068 fõ vesz részt közfoglalkoztatásban - mondta az igazgató.

A helyzetképhez hozzátartozik, hogy Vas megyében az osztrák határ közelsége miatt, aki mezõgazdasági idénymunkát szeretne végezni - például gyümölcsszedést -, szívesebben megy át Ausztriába, ahol többszörösét keresheti meg annak, amit a magyar oldalon hasonló munkáért fel tudnak ajánlani.

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatója, Katonáné Bellovits Andrea elmondta: a legtöbb betöltendõ álláshelyet idõrõl idõre a második negyedév folyamán jelentik be a munkaügyi szervezethez a munkaadók. Elsõsorban felszolgáló, szakács, cukrász, konyhai kisegítõ, szobalány, bolti eladó munkakörökben mutatkozik fokozott kereslet. A munkaügyi központ a turisztikai idényben keresett szakmákban évrõl évre indít képzéseket is.

A szezonális foglalkoztatás kedvezõ hatása a Balaton-parti idegenforgalom mellett az építõipari, és a szezonális termékeket elõállító feldolgozóipari vállalkozások növekvõ munkaerõ-keresletében is megmutatkozik - tette hozzá.

Gyõr-Moson-Sopron megyében elsõsorban az építõipar, a mezõgazdaság és a vendéglátás területére keresnek idénymunkásokat, de jellemzõ, hogy a különbözõ segédmunkákra is várnak munkaerõt, amelyek a betakarítás végéig, vagy szeptember elejéig tartanak tudatta a megyei kormányhivatal kabinet titkára az MTI-vel. Gyopáros Veronika elmondta, hogy tavalyhoz képest a bejelentett állásajánlatok nõttek. A fémipar és a mezõgazdaság területén például bármikor tudnak állást kínálni. A május 1-jén indult új országos közmunkaprogramnak köszönhetõen a foglalkoztatottak létszáma folyamatosan nõ.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai alapján az idén január-májusban a megyében a mezõgazdaság és erdõgazdálkodás területén a bejelentett foglalkoztatási igények száma 22,7 százalékkal magasabb, míg a kereskedelem és szolgáltatás terén 14,17 százalékkal alacsonyabb az elõzõ év azonos idõszakához képest - tájékoztatta az MTI-t Mezõ Barna, a munkaügyi központ igazgatója. Az idényjellegû foglalkoztatás leginkább a nyári hónapokban, júniustól szeptemberig tart, melynek igen elterjedt típusa az egyszerûsített foglalkoztatás. A szakember szerint a mezõgazdaság és erdõgazdálkodás területén - dinnyeszedés és -rakodás, paprikalocsolás és -szedés, paradicsom- és krumpliszedés -, valamint a kereskedelem és szolgáltatás területén - pultos, felszolgáló, konyhai kisegítõ, szakács, cukrász, fagylaltkészítõ, mozgó árus - keresnek idénymunkásokat, bérük a minimálbér körül mozog. Az MTI kérdésére - miszerint felszívja-e azt az ûrt a szezonális foglalkoztatás, ami az április 30-ával zárult közmunkaprogram miatt keletkezett - Mezõ Barna azt válaszolta: a rendelkezésre álló adatak alapján 2014 májusában közel ötezer fõvel csökkent a regisztrált álláskeresõk száma az elmúlt év azonos idõszakához képest, ami az álláskeresõk elhelyezkedési esélyeinek javulását jelzi.

A Csongrád megyei Homokhátságon minden településnek speciális zöldségnövénye van. Mórahalomnál elsõsorban a gyökérzöldség, a sárgarépa, a petrezselyem, a káposztafélék, a paprika, a paradicsom jöhet számításba, de Öttömösön például a spárga a fõnövény, Zákányszék-Bordány-Üllés területén nagyobb gyümölcsterületek vannak, õszibarack és alma. Tehát nagyon munkaigényes ágazatok - mondta el az MTI-nek Csányi László (Fidesz) Mórahalom alpolgármestere.

A szezon már tavasszal elindul a munkaerõigény kora tavasztól késõ õszig folyamatos.

A munkaigényesség miatt havonta 90-120 ezer forint nettó összeggel számolhatnak az idénymunkások.

A Homokhátságon aki akar, talál munkát - fogalmazott az alpolgármester. Emellett nagy mértékû a közfoglalkoztatás. Több program fut és július 15-tõl indul a legújabb. A mezõgazdaságban folyamatosan van munka, sõt jelen van a külföldi munkaerõ is, a törvények szigorú betartatása mellett - tette hozzá. Biztató, hogy a komolyan termelõ, komoly költségvetéssel mûködõ gazdák, bejelentett munkavállalókat alkalmaznak, hiszen a munkaminõség is kiemelten fontos - hangsúlyozta.

Tolna megyében elsõsorban zöldség- és gyümölcskertészetek jelentenek idénymunka-lehetõséget. A 2300 fõs Bogyiszlóról naponta 50-60 ember jár dolgozni Bonyhád környéki barackültetvényekre, és többen az Alföldön - Fajszon, Dusnokon - szednek paprikát - mondta Tóth István (Fidesz), a község polgármestere az MTI-nek. Az 5000 forint körüli napi bér a jellemzõ - tette hozzá. A Tamási melletti Fürgeden évek óta bodzát szednek az idénymunkások, a közfoglalkoztatottak szabadságukat idõzítik a bodzaszezonra - mondta Barkóczi József (Fidesz) polgármester. Az így elérhetõ kereset szintén lényegesen több, mint amit közfoglalkoztatottként kapnak - jegyezte meg.

A megyei munkaügyi központ tájékoztatása szerint a téli közfoglalkoztatási program befejezése óta 700 fõvel kevesebb közfoglalkoztatott van Tolnában. Számuk április 30-án 4370, május végén 3261 fõ volt, majd júniusban 3641 fõre emelkedett.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szezonális munkavégzésre a hazai munkavállalók mellett külföldiek, jellemzõen ukrán állampolgárok számára is adtak ki munkavállalói engedélyeket, az év eddig eltelt idõszakában 57-et.

A megyei kormányhivatal munkaügyi központja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, harmadik országbeli állampolgár - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével - kizárólag mezõgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható egyszerûsített munkaviszony alapján. Számukra a munkaügyi központ - legfeljebb 60 napra az évben - az elõírt feltételek teljesülése esetén munkavállalási engedélyt ad ki, ami a külföldieknek korábban kiadott zöld alkalmi munkavállalói kiskönyvet helyettesíti.

Békés megyében az idénymunkának érdemi szerepe van a foglalkoztatásban. A munkaerõ-piac élénkülése a munkaügyi központhoz bejelentett állások számában is visszatükrözõdik. A munkaadók 2014. márciusban 917 álláshelyet jelentettek be a munkaügyi központhoz, közöttük idénymunka lehetõséget, tavaly márciusban hatszáz álláshelyre.

A megyei munkaügyi kirendeltségekre 2014 elsõ öt hónapjában a közfoglalkoztatáson kívül 4190 álláshelyet, köztük szezonális munkaerõigényt jelentettek be a munkaadók, 54 százalékkal többet, mint az elõzõ év hasonló idõszakában - tájékoztatta az MTI-t a megyei munkaügyi központ sajtóreferense. Kriskó Edina elmondta: a szezonális munkaerõ iránti kereslet Békésben az idén korábban indult, mezõgazdasági munkára március elejétõl, majd áprilisban és májusban már az építõiparból, a kereskedelembõl és a vendéglátásból is érkeztek igények. Békésben a korábbiaknál magasabb számban kerestek bolti eladót, pultost, szakácsot, kõmûvest, festõ-mázolót, mezõgazdasági és ipari gép karbantartót, mezõgazdasági, erdõgazdasági, növényvédõ gépkezelõt és építõipari segédmunkást.

Békésben április 30. után májusban és júniusban is indultak közfoglalkoztatási programok, melyek a nyílt munkaerõ-piac igényei mellett további munkalehetõséget biztosítanak az álláskeresõk részére. Jelenleg a megyében több mint 11 ezer fõ vesz részt közfoglalkoztatásban és újabb lehetõségek is lesznek.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának igazgatóhelyettese, Nagy Attila közölte: a turizmus-vendéglátás, valamint a mezõgazdaság minden évben nagy számban ad lehetõséget idénymunkások foglalkoztatására a megyében. A munkaügyi kirendeltségekhez azonban csak kevesen jelentenek be - zömében idénymunkára vonatkozó - egyszerûsített foglalkoztatás keretében végezhetõ állásokat.

Emlékeztetett: az április 30-án lezárult téli átmeneti közfoglalkoztatás folytonosságát a május elsõ napjától indult újabb programok megteremtették. Nem keletkezett tehát ûr a közfoglalkoztatásban.

Bács megyében is elérhetõk az értékteremtõ kistérségi startmunka mintaprogramok, az országos közfoglalkoztatási programok, valamint a hosszabb idõtartamú közfoglalkoztatási programok. A közfoglalkoztatás, mint tranzitfoglalkoztatás legfontosabb célja továbbra is az, hogy az abban résztvevõk sikeresen vissza-, illetve bekerüljenek az elsõdleges munkaerõ-piacra - húzta alá.

Hozzátette: szezonális munkák esetén ezt segíti, hogy a munkaadó köteles dolgozójának fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha az a közfoglalkoztatás alatt legalább 3, legfeljebb 90 napos, határozott idejû munkaviszonyt létesít az elsõdleges munkaerõ-piacon. A jogszabály lehetõvé teszi, hogy a közfoglalkoztatottak munkaidõn kívül egyszerûsített foglalkoztatás keretében is dolgozzanak.

Zala megyében tavaly 15 százalékkal nõtt az egyszerûsített foglalkoztatással alkalmazottak száma; míg 2012-ben 15 662-en, 2013-ban csaknem 18 ezren kaptak így munkát - tájékoztatta a NAV Nyugat-dunántúli Regionális Adó Fõigazgatósága az MTI-t.

Idén a legfrissebb adatok alapján Zalában 3045 munkáltató 12 308 dolgozót foglalkoztatott egyszerûsített foglalkoztatás keretében. A bejelentések alapján a munkavállalók jelentõs részét alkalmi munka keretében foglalkoztatták, ezt követi a mezõgazdasági és a turisztikai idénymunka.

Az ellenõrzési tapasztalatok alapján elsõsorban építkezéseken, vendéglátóhelyeken és útszéli árusoknál találkoztak az ellenõrök alkalmi munkát végzõ emberekkel, a mezõgazdaságban pedig jellemzõen gyümölcsösökben.

Az elsõ félév több mint 400 vizsgálatában találtak be nem jelentett idénymunkásokat is, gyakran tapasztalták, hogy a foglalkoztatók csak az ellenõrzés megkezdésekor jelentik be az alkalmazottakat, pedig a NAV elektronikus rendszere pontosan regisztrálja, hogy a munkáltató mikor tette meg a bejelentést.