A fejlesztések szükségességére, a tematikus utakban rejlõ lehetõségekre és a képzés fontosságára hívta fel a figyelmet Szabó Géza, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) alelnöke a falusi turizmus versenyképességének megõrzése érdekében. A Dél-dunántúli Falusi Turizmus Klaszter elnöki tisztét is betöltõ szakember az MTI-nek azt mondta: a részben európai uniós támogatásból épült, jelentõs kapacitással bíró három-négycsillagos hotelek egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a falusi vendéglátók számára, mert az év nagy részében egy hétköznapi éjszakára kínált akciós, félpanziós áraik személyenként csak 1-2 ezer forinttal magasabbak a kis vidéki szállásadók által kért összegnél, ez pedig már a régi vendégkört is megfontolásra készteti.

Szabó Géza utalt rá, hogy a falusi turisztikai szolgáltatók területi mûködését, adózását érintõ, egyben a tevékenységet nehezítõ jogszabályi változások az elmúlt években felgyorsították a generációváltást és a cégek, befektetõk megjelenését az ágazatban, ennek eredményeként sokan több tízmillió forintos beruházást valósítottak meg szolgáltatásuk színvonalának emelésére. A falusi szálláshelyek egy része a kiépítettség, felszereltség tekintetében felveszi a versenyt a hotelekkel, például szauna, gõzkabin, s egyebek mellett udvari medence használatát is lehetõvé teszi a vendégeinek - hangsúlyozta. Hozzátette: a cél az, hogy folytatódjon ez a megújítási, fejlesztési folyamat, s a komfortfokozat növelésével minél több falusi vendéglátó legyen képes a szállodákban elvárt komfortot biztosítani a hozzá betérõ turistáknak.

A FATOSZ alelnöke kitért rá: vannak még lehetõségek az étkeztetés, a hagyományos, tájjellegû, éppen ezért a vendégek számára különleges ételek elkészítése tekintetében is. Ehhez jó alapot jelenthet, ha a vendégfogadó agrártevékenységet folytat, disznót vág, tehenet tart, saját élelmiszereket állít elõ, esetenként ebbe a munkába vendégeit is bevonja. Növelheti a falusi vendégforgalmat a termékspecializáció, a gasztronómiai fesztiválokhoz, a tematikus utakhoz való kapcsolódás és az új utak létrehozásában való részvétel is - mondta Szabó Géza, példaként említve a zarándokutakat, a kulturális útvonalakat és az ökoturisták körében népszerû, ökoportákat érintõ zöldutakat. Az alelnök szavai szerint a minõségi átalakulás, az online felületen való megjelenés, az ágazatot érintõ jogszabályok ismerete szükségessé teszi a falusi turizmusban tevékenykedõk folyamatos képzését. Szólt arról, hogy a közeljövõben Pécsett szervezett kurzusra horvát szakemberek is jelentkeztek, mert a magyar-horvát határ mentén látnak lehetõséget a magyar partnerekkel való összefogásban.

Magyarországon az 1980-as évek végén indult be a falusi vendéglátás. A csúcs 2008. volt, amikor a turisták mintegy 8 ezer regisztrált szállásadónál 744 ezer, a mélypont pedig 2010., amikor csak 371 ezer vendégéjszakát töltöttek el. A gazdasági válság, a generációváltás és az elmúlt években az ágazatot érintõ kedvezõtlen jogszabályi változások miatt a korábbi felére, mintegy 4 ezerre esett vissza a szállásadók száma, de a forgalom lassan növekszik, 2013-ban mintegy félmillió vendégéjszaka volt - közölte Szabó Géza.