Az ágazatban 3500 cég foglalkoztatja a vagyonõröket, akik évi ezermilliárd forint bevételt hoznak a társaságoknak.

A kötelezõ minimális rezsióradíjtól azt várja a szakma, hogy a szolgáltatás minõsége is javulni fog – tette hozzá az elnök.

A parlament februárban fogadta el a közbeszerzési törvény módosítását, amelyben aránytalanul alacsony árnak minõsül a vagyonvédelmi szolgáltatásnál az az ajánlati ár, amely nem éri el minimális rezsióradíj kötelezõ mértékét. A kormány július elején tette közzé azt a rendeletét, amelyben elõírja a rezsióradíj meghatározásának a módját, és a napokban várható annak a belügyminiszteri rendeletnek a megjelenése, amely már kimondja a konkrét összeget is. Ez 1700 és 1800 forint között várható – ismertette a folyamatot Német Ferenc.

A kamara azért is szorgalmazta a minimális rezsióradíj jogszabályi elõírását, mivel több állami szervezet is olyan áron fogadott el ajánlatokat õrzés-védelemre, amelybõl még a minimálbért és annak közterheit sem lehetett kifizetni.

A jövõben az állami szervezetek automatikusan alkalmazzák tehát a minimális rezsióradíjat. A piaci – nem állami – szereplõk többsége, például a bankok, eddig is ragaszkodtak a korrekt árhoz. A teljes piac 20-25 százalékánál jelenthet gondot a minimális rezsióradíj kifizetése, itt lehet majd létszámcsökkentés – vélte az elnök.

A létszámcsökkentéssel együtt a képzettebb vagyonõrök jutnak nagyobb szerephez, ugyan is egyes területeken õk kevesebben is el tudják látni a feladatokat.

A képzésrõl Birtalan Géza, a kamara oktatási elnökhelyettese számolt be a tájékoztatón. Tavaly májustól ez év májusáig 70 ezer vagyonõr vett részt 40 órás továbbképzésen, és tett vizsgát. A hiányzó 30 ezer vagyonõr részben – a szakirányú felsõfokú képesítése miatt – mentesült a továbbképzés alól, illetve egyszerûen kimaradt abból. Ez utóbbi csoportba tartozók rosszul járnak, ha egy rendõrségi ellenõrzéskor nem tudják igazolni a továbbképzésen való részvételt.