Szakértõk ennél kisebb mértékû csökkentést vártak, a Reuters brit hírügynökség által a múlt héten megkérdezett 18 elemzõ mindegyike az alapkamat 10 bázispontos mérséklését jelezte elõre. A monetáris tanács legutóbb június 24-én csökkentette az alapkamatot, 2,4 százalékról 2,3 százalékra. A jegybank 2012 augusztusában kezdett bele monetáris enyhítési ciklusába, akkor az alapkamat 7 százalékon állt.

A keddi 20 bázispontos kamatvágással véget ért a Magyar Nemzeti Bank két éves, 490 bázispontos kamatcsökkentési ciklusa - jelentette be a jegybank a monetáris tanács ülése után kedden Budapesten. Az MNB kedd délutáni sjatótájékoztatóje elõtt kiosztott közlemény szerint "az alapkamat elért arra a szintre, ami az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelõ mértékû ösztönzését biztosítja". A monetáris tanács megítélése szerint elõretekintve a makrogazdasági kilátások tartósan laza monetáris kondíciók fenntartásának irányába mutatnak.

Meglepte az elemzõket a kamatvágás mértéke

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 0,2 százalékponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot. Több elemzõ azt sem tartja kizárhatónak, hogy kamat 2 százalék alá mérséklõdik. Az elemzõk szerint a döntés csak a monetáris tanács közleményének kiadása után lesz igazán értékelhetõ, várják a jegybank 15 órára meghirdetett sajtótájékoztatóját.

Balatoni András, az ING vezetõ elemzõje az MTI-nek elmondta: bár kamatvágásra számítottak az elemzõk, a gyorsítás meglepõ volt, és azt a reálgazdasági környezet szerinte nem indokolta. A szakértõ kifejtette: az MNB eddigi kamatdöntései után kiadott közleményeiben óvatosan, konzervatívan foglamazott. A júniusi inflációs ráta teljes mértékben megegyezett az MNB által várttal, és érdemben nem változtak az inflációs nyomást reprezentáló mutatók sem. A szakértõ szerint meg kell várni a jegybanki közleményt, mert "nagy meglepetés" a 20 bázispontos vágás. Balatoni András elmondta: a forint árfolyama az egy hónappal ezelõttihez képest gyengébb, a kockázati prémium pedig kissé emelkedett az utóbbi hetekben.

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelõ portfoliómenedzsere szerint a nagyobb vágás nem konzisztens az MNB óvatosságot hangsúlyozó eddigi kommunikációjával. Úgy vélte, lehet, hogy a jegybank az õsz elõtt ki szerette volna használni a rendkívül kedvezõ globális környezetet. A tõkepiacokat a gyenge nyári aktivitás mellett még az olyan feszültségek, mint az ukrán-orosz konfliktus, vagy a gázai események sem tudták megzavarni, alig van volatilitás, népszerûek a kockázatos eszközök - tette hozzá.

A magyar állampapírok tovább erõsödtek júliusban az MNB swap tendereinek következtében. A piac egyelõre ignorálta a devizahitelek kivezetésébõl a bankrendszer számára adódó jelentõs tõkeveszteségek hírét. Továbbra is nagy kérdés azonban, hogy a kivezetéshez szükséges devizakonverzióhoz milyen mértékben járul majd hozzá a jegybank a devizatartalékaiból - mondta. Teljes átváltás esetén az MNB devizatartalékai a kívánatos szint alá is eshetnek, ami fokozhatja az ország sérülékenységét - hívta fel a figyelmet.

Tóth Gergely, a Buda-Cash brókerház elemzõje szerint a meglepõ döntéshez vélhetõen az EKB-tól remélt újabb élénkítõ csomag forintprémium-leszorító hatása nyújtott támogatást. A döntés ellenére a kezdeti kisebb kilengés után a forint árfolyama szinte alig mozdult meg - tette hozzá. Szerinte hasonló volt a piaci reakció a török jegybank legutóbbi kamatcsökkentéseinél is a török líra piacán, mely mögött szintén a fent említett logika állhatott.

A meglepõ lépés mögött elképzelhetõ, hogy a ma 15 órakor várható MNB közlemény a két éve tartó kamatcsökkentési sorozat végét jelenti majd be. Ezért valószínû, hogy erre a lépésre számíthattak a piaci szereplõk, és ezt megelõlegezve maradhatott a tegnapi és ma reggeli szintek közelében az euró/forint árfolyama - tette hozzá.

A múlt héten a DKJ hozama 2 százalék alá esett, ami szintén segíthette az MNB nagyobb kamatvágását. A csõdkockázati mutatónk továbbra is négy éve nem látott alacsony szinten van, az infláció a mélyben az állampapírok pedig jól fogynak. Olyannyira, hogy az ÁKK már vissza is vett a tempóból - sorolta a csökkentés mellett szóló érveket az elemzõ.

Az Equilor is arra hívta fel a figyelmet elemzésében, hogy bár az orosz-ukrán konfliktus ismét kiélezõdött, ami rontotta a nemzetközi kockázati környezetet, az alacsony hazai júniusi inflációs adat támogatta a sorozatban 24. kamatcsökkentést. Vélhetõen az állampapírpiacon mutatkozó erõs kereslet motiválhatta a tanácsot - tették hozzá.

A fogyasztói árindex júniusban 0,3 százalékkal süllyedt és az éves maginfláció sem mutatott jelentõs emelkedést, 2,6 százalékon áll. A júniusi inflációs jelentés szerint az MNB 2014-ben 2,4, a jövõ évben pedig 3 százalékos maginflációval számol, tehát a jegybank inflációs célja nincs veszélyben. Az országkockázati megítélésében a devizahiteles hírek és a nemzetközi turbulenciák ellenére alig volt tetten érhetõ hangulatváltozás: a magyar 5 éves dolláros CDS-felár 173,2 ponton tartózkodik az egy hónappal korábbi 167,10 bázisponthoz képest.

Az alapkamatot és a határidõs kamatláb-megállapodások alapján a piaci szereplõk egyre közelebb érzik a kamatvágási ciklus alját. A mostani vágás azt mutatja, hogy a jegybank akár 2,00 százalék alá is mehet. Az MNB elõrejelzése szerint tartósan laza vagy alacsony kamatkondíciókkal is elérhetõ az inflációs cél az elõrejelzési horizont második felében - áll az Equilor elemzésében.

A cég rövid távon a kamatdöntés kommentárjától függõen az euró/forint jegyzés átmeneti kilengésére számít: ha a 15 órakor megjelenõ kommentár tartalmaz majd a ciklus végére vonatkozó bejelentést, az árfolyam a 306-307-es sávig erõsödhet, ellenkezõ esetben 310 feletti árfolyamokra számítanak.

"A hosszabb távú trendeket és a fundamentumokat együttesen vizsgálva 310 feletti EUR/HUF kurzussal számolunk. A forint piaca számára kulcsfontosságú lesz, hogy a devizahitelek év végi konverziója során milyen mértékben támaszkodnak majd a devizatartalékokra" - áll az elemzésben.