A 3-as metró felújításáról 2010 októbere elõtt semmilyen gyakorlati, forrásbiztosítási, de még elvi döntést sem hoztak, pályázatot még az elõkészítésre sem nyújtottak be, nem indult tervezési, engedélyezési munka, érdemi vizsgálatok döntések sem történtek, mondta Tarlós István fõpolgármester a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában. Hozzátette: ezzel szemben 2011 óta a jelenlegi fõvárosi vezetés, de az önkormányzat egésze is minden elõkészítõ munkát elvégzett annak érdekében, hogy a 3-as metró felújítása megkezdõdjön. 1200 oldalas elõkészítõ anyag született, lezárható a tervezési tender, azonnal kiírható a szerelvények felújítási tendere. Ehhez az szükséges, hogy ha a BKV vesz fel hitelt, kormánygarancia szülessen, ha pedig a fõváros, akkor kormányengedélyt kapjanak rá.

A kormány a múlt pénteken a fõváros elõterjesztése alapján tárgyalt a 3-as metró felújításáról, de a döntést elnapolták. Tarlós István úgy véli, egy-két héten belül tárgyalhatnak Orbán Viktorral a 3-as metróról, valamint a következõ ciklus általános mûködési feltételeirõl. Hozzátette: a miniszterelnök kilátásba helyezett egy négyszemközti megbeszélést, s a fõpolgármester bízik abban, hogy ahogy a korábbi problémákat, úgy ezt is meg fogják oldani a kormánnyal együtt.

Korábbi nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint ha szükséges, félelem nélkül le fogja állítani a 3-as metrót, Tarlós István a Kossuth Rádióban úgy fogalmazott, ez ismét kampányhangulatú, szelektív idézet volt, s hozzátette: a jelenlegi szakmai vélemények alapján ez nem várható egy éven belül. Ha indokolttá válik, valóban megtörténik a leállítás, mert emberéletekkel nem lehet játszani, a szakértõk szerint azonban nem itt tart a helyzet.

Tarlós István hozzátette: a 3-as metró felújítást nem lehet szûk egy év alatt elvégezni. A sínek cseréjét már elkezdték. A 3-as metrón összesen hetven kilométernyi sínszál van, amelybõl a hónap végéig 30-32 kilométert cserének ki, a hátralévõ 40 kilométer cseréjéhez 2,5-3 milliárd forint szükséges, amelyet – ha nagyon szükséges – a fõváros még finanszírozni tud. A szerelvények felújításához szükséges 60 milliárd forintot saját hitelként venné fel a fõvárosi önkormányzat. Ebben az esetben 2015. július végéig a síncserék készen lesznek, a teljes infrastruktúra felújítása, mintegy 100 milliárd forint a kormányzat nélkül azonban nem megy, hangsúlyozta a fõpolgármester.

Amennyiben új szerelvényeket vásárolnának, az 90 milliárd forintba kerülne, s ez csak uniós forrásból képzelhetõ el, ha pedig a felújítás mellett születik döntés, az körülbelül 60 milliárd forintos költség. Pontos szám azért nem mondható, mert nyílt közbeszerzési pályázat lesz. Ha döntés születne a felújításról, a fõváros felvenné a 60 milliárd forintos hitelt, magyarázta Tarlós István.

Az alagút, a pálya, az infrastruktúra egésze együtt körülbelül 100 milliárd forintba kerül. A fõváros azonban nem rendelkezik olyan forrásokkal, amelybõl ezt fedezni tudná, egyedül iparûzési adó bevétele van, amelynek a felét tarthatja meg, az összes többi adót a kerületek szedik be, és használják fel. Ilyen volumenû közlekedési beruházásra a fõváros képtelen, ez csak kormányzati részvétellel valósítható meg.