A kormány felgyorsít számos tárgyalást annak érdekében, hogy a komáromi Nokia elbocsátott dolgozói minél elõbb munkát találjanak a térségben – jelentette ki Czomba Sándor szakállamtitkár a Kossuth Rádió G7 címû mûsorában.

Mint mondta: vannak olyan cégek a térségben, melyek több száz fõs fejlesztésben gondolkodnak. Így a munkaerõigények le fogják fedni a most nehéz helyzetben lévõ emberek egy részét, emellett a munkaügyi központok is segítenek, a többi közt azzal, hogy állásbörzét szerveznek – tette hozzá az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra: nemrég kétezer fõs létszámleépítés történt, és „mégsem robbant a bomba”. Az elmúlt idõszakban is számos intézkedést hoztunk, melyekkel enyhítettük a feszültségeket, most is erre készülünk, „minden hangszeren fogunk játszani” – ígérte Czomba Sándor.

Beszélt arról is: továbbra is az a célkitûzésük, hogy a közfoglalkoztatás átmeneti és áthidaló megoldás legyen. Nem szabad, hogy élethelyzetté váljon, és beragadjanak ebbe a foglalkoztatási formába emberek. Ezt az eszközt akkor kezeljük jól, ha azokat engedjük be a közmunkaprogramba, akiknek a versenyszféra nem tud lehetõséget biztosítani.

Nem az van a fejünkben, hogy a következõ években 300-500 ezer ember legyen közfoglalkoztatott. Ez ugyanis egyrészt túl sokba kerül, másrészt nem ad végleges megoldást a nehéz helyzetbe került emberek számára. Azt szeretnék, hogy a következõ években a közfoglalkoztatás azért veszítene a súlyából, mert a versenyszféra képes felszívni a munkaerõt. Céljuk, hogy a közfoglalkoztatásból a versenyszférába áramlók jelenlegi 7-8 százalékos aránya legalább a duplájára emelkedjék – szögezte le.

A 26 év alatti munkanélküli fiatalok megsegítésére indított uniós törekvések kapcsán azt mondta: mielõtt az Európai Unió deklarálta volna, hogy e célcsoporttal valamit tenni kell, Magyarország már lépett. Példaként említette az Elsõ munkahely garancia programot, melynek lényeges, hogy a pályakezdõket alkalmazók akár 100 százalékos bér- és járuléktámogatást is kaphatnak. Ebbe a programba 3600 fiatalt szerettek volna bevonni, mára azonban a résztvevõk száma elérte a 16 ezret. Ennek is köszönhetõen immár nem a 30 százalékot nyaldossa ebben a korcsoportban a munkanélküliségi ráta, hanem tavaly ilyenkor 27 százalék volt, most pedig 19,5 százalék. Egész Európában a legnagyobb mértékben nálunk csökkent a munkanélküliségi ráta – hívta fel a figyelmet az államtitkár, aki azonban megjegyezte: még messze nem tartanak ott, ahol szeretnének, hiszen a 16-74 év közötti átlagrátája 8 százalék.

Megemlítette azt is: a következõ hét évben az unió 15 milliárd forintot ad erre a célra, ami egy családnak horribilis pénz lehet, de egy országnak kevés. Ehhez a magyar kormány még 200 milliárd forintot tesz hozzá, hogy a problémát érdemben tudja kezelni – hangoztatta Czomba Sándor.