Teljesen rendben van, hogy a BME Nukleáris Technikai Intézete egymilliárd forintnyi megbízást kapott az állami tulajdonú Paksi Atomerõmûtõl és az MVM Magyar Villamos Mûvek Zrt.-tõl – mondta Aszódi Attila, a paksi erõmû bõvítési biztosa, aki júliusi kinevezéséig az egyetemi intézet igazgatója volt.

A kormánybiztos annak kapcsán nyilatkozott, hogy Szél Bernadett, az LMP társelnöke vasárnap közleményt adott ki, amelyben azt írta, az atomnagykoalíció meglétét bizonyítja, hogy az állam ciklusok óta jelentõs összegeket költ az atomenergia kutatására, miközben az atommentes alternatívák vizsgálatára szinte semmi nem jut. Az ellenzéki politikus szerint az LMP által kikért szerzõdésekbõl kiderült, hogy többek között lakossági atomkampányok lebonyolítására, az atomerõmû tervezett bõvítésével, a nukleáris hulladék elhelyezésével, a 2003-as balesetben megsérült fûtõelemkazetták sorsával kapcsolatos kutatásokra, és egy kutatóreaktor felújítására szerzõdött az intézet.

Aszódi Attila hangsúlyozta, hogy a Nukleáris Technikai Intézete az egymilliárd forintot tizenkét év alatt kapta több projektre, körülbelül száz szerzõdés alapján. Hozzátette: nekik az egyetemen munkaköri kötelességük projektekhez szükséges pénz után menni, hiszen a felsõoktatás nem csak állami pénzbõl él, hanem ipari bevételekbõl is, különösen a Mûszaki Egyetemen, ahol mérnököket is tanítanak.

A volt intézetvezetõ szerint azért nem az MVM vagy tagvállalatai végezték el, mert valószínû, nem volt hozzá kompetenciájuk vagy erõforrásuk. „Nem tudom, hogy a képviselõasszony mit lát ebben kivetnivalónak” – fogalmazott. Aszódi Attila a Paksi Atomerõmû bõvítésérõl azt mondta, „nagyon sok, a közvéleményt érintõ és a közvéleményhez forduló ügy lesz”, hiszen telephely-vizsgálati program indult nemrégiben, majd környezetvédelmi vizsgálatok zajlanak.

A telephely vizsgálatának az a célja, hogy pontos adatokhoz jussanak az erõmû tervezéséhez. Például, hogy pontosan milyen meteorológiai körülményekhez vagy földrengésvédelmi paraméterekhez kell illeszteni a terveket. A párhuzamosan zajló környezetvédelmi vizsgálat eredménye egy hatástanulmány lesz, amelyet benyújtanak a hatóságoknak. Az erõmû tervezése a várhatóan jövõre záruló elõzetes programok után kezdõdhet el, a vizsgálatok eredményeit pedig törvényi elõírás alapján meg kell osztani a lakossággal – hangsúlyozta.

A bõvítés kapcsán több fontos idõszerû feladat is van, jelenleg három, mûszaki részletkérdésekrõl szóló szerzõdésen dolgoznak az orosz féllel – ezeket még idén szeretnék lezárni. Az orosz partner több sztenderd tervbõl indulnak ki, amelyeket adaptálni kell a paksi körülményekhez.

Az ukrajnai válság kapcsán Oroszország ellen várható újabb nemzetközi szankciók kapcsán Aszódi Attila azt mondta, a Paks 2-rõl folytatott egyeztetésekben nem volt semmilyen fennakadás, de nyilvánvalóan figyelemmel kell kísérni, hogy az Európai Unió szintjén mi történik – tette hozzá. A kormánybiztos szerint a paksi bõvítési elõkészítõ fázisát nem kell, hogy zavarja az, ami most a nemzetközi politikában zajlik. Ha széleskörû szankciócsomag kerülne megfogalmazásra Oroszországgal szemben, az adott esetben érinthetné is a projektet – mondta Aszódi Attila. Hozzátette: mivel Európa államai gazdaságilag ezer szállal kötõdnek Oroszországhoz, meg kell találni azt a megoldást, amellyel nem sérülnek súlyosan az érdekeik.