A Michigani és a New York-i Egyetem kutatócsoportja patkányanyákat tanulmányozott. Megtanították nekik, hogy féljenek a borsmenta szagától és megfigyelték, hogyan adja át ezt a tudást az anyaállat saját vészhelyzetillatán keresztül újszülöttjének élete elsõ napjaiban.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent eredmények segíthetnek megmagyarázni a mentális egészséggel foglalkozó szakembereket nemzedékek óta foglalkoztató jelenséget: hogyan érinthetik az akár sok évvel a várandósság elõtt az anyát ért traumák a gyermeket.

Mielõtt a babák még saját maguk megélnének bármit is, már megkapják az anyai tapasztalatokat. Ennél is fontosabb, hogy az így kapott tudás hosszan megmarad, szemben azokkal a csecsemõkori élményekkel, amelyek, ha nem ismétlõdnek, gyorsan szertefoszlanak - magyarázta Jacek Debiec, a Michigani Egyetem orvostudományi karának munkatársa, a kutatás résztvevõje.

A még nem vemhes nõstény patkányoknak úgy tanították meg a félelmet, hogy miközben a borsmenta illatát éreztették velük, enyhe, de kellemetlen áramütést adtak nekik. A kontrollcsoport állatai nem tartottak a menta illatától.

Az ellés utána a kutatók mentát szagoltattak az állatokkal, de áramütést nem kaptak, így is kiváltották belõlük a félelem reakcióját. Kimutatták, hogy az anya félelmének illatjele mûködésbe tudja hozni az újszülött patkány agyának amigdala nevû régióját, amely a félelem érzésének kialakulásával kapcsolatos.

Érdekes módon az újszülöttek akkor is megtanulták az anyai félelmet, ha maga az anyaállat jelen sem volt, csak megszagoltatták vele az illatanyagot, amit a borsmentától való rettegés hatására bocsátott ki a nõstény.

Amikor azonban olyan anyagot adtak a patkánybébiknek, ami blokkolta agyukban az amigdala tevékenységét, akkor az újszülöttek nem tanulták meg anyjuk félelemillatából, hogy a borsmentától tartani kellene.