Szalkai Gábor, a Földmûvelésügyi Minisztérium fõosztályvezetõ-helyettese hangsúlyozta, hogy a hatóságok a földi bejárás mellett három éve elkezdték a parlagfûvel fertõzött területek légi felderítését is. Rövid idõn belül, 1-2 nap alatt teljes megyényi területeket lehet ilyen módszerrel megvizsgálni, mert helikopterrõl láthatóak olyan egybefüggõ, fertõzött foltok, amelyek az idõszûke miatt eddig kiestek a hatóságok látókörébõl – tette hozzá.

Jelezte: a pollenek nagy többsége a mezõgazdasági területekrõl érkezik, ezért ezeken a területeken igyekeznek leginkább visszaszorítani a fertõzést. Közölte, hogy egyetlen növényrõl több ezer életképes mag kerülhet a talajba és több millió pollen kerülhet a levegõbe.

Szalkai Gábor megjegyezte: idén nagyon erõs parlagfû fertõzésre számítanak az enyhe tél és a csapadékos nyár miatt.

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese kiemelte: parlagfû tekintetében a környezõ országokhoz képest Magyarország jóval fertõzöttebb. Hozzátette: az 5,5 millió hektárnyi mezõgazdasági területen mindenhol számítani lehet a gyomnövény megjelenésére, de a legfertõzöttebb területek nagysága mintegy 700-800 ezer hektár.

Mint mondta, a parlagfû nagy koncentrációban leginkább a laza, homokos talajon jelenik meg. A legfertõzöttebb megyék között említette Somogy, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét, a legtöbb bírságot is ezeken a területeken szabják ki.

Az elnökhelyettes közölte, hogy a bírság mértéke 15 ezer és ötmillió forint között lehet. A büntetési tételt növelheti, ha a parlagfüves terület belterületen, iskola vagy óvoda környékén található. Hozzátette: a parlagfû ellen nem elég megpróbálni a védekezést, hanem meg kell akadályozni a gyomnövény virágbimbójának kialakulását.

Pálmai Ottó, a Fejér Megyei Kormányhivatal, Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága igazgatója elmondta, hogy Fejér megyében 2009-ben kezdték el a helikopteres felderítést.

Jelezte, hogy míg néhány éve átlagosan tízmillió forint feletti bírságot szabtak ki a gazdálkodókra, tavaly már csak 2,5 milliót. Hozzátette: mindez nem tükrözõdik a pollencsapdák adataiban, hosszú idõbe telik, mire pollenszámban kimutatható eredményeket tudnak elérni.

Az igazgató egy érdekes tényre hívta fel a figyelmet: olyan hatalmas mennyiségû – akár 50 évig is csíraképes – gyommag került a talajba az elmúlt 20-30 évben, hogy ha mostantól egyetlen parlagfû sem virágozna, az ükunokáink akkor is találkoznának a gyomnövénnyel. Szerinte az olyan, ökológiai szempontból nagyon kedvezõ helyen, mint Magyarország, a parlagfû kiirtása nem lehet cél, csupán jelenlétének és pollenkoncentrációjának radikális csökkentése.