A lap pénteki számában Borbély László András kifejtette, hogy ez kedvezõen befolyásolhatja az ország kockázati besorolását is, hiszen a hazai befektetõk egy esetleges krízis esetén nem hátrálnak ki a magyar papírok mögül. Az is növeli a stabilitást, hogy a hazai befektetõknek kifizetett kamatok nem távoznak az országból. A szakember elmondta: az év elején 61 százalék volt a külföldi finanszírozók aránya, és az év végére 53 százalékra csökkenhet.

Azt is a kedvezõ folyamatok között említette, hogy az állampapírok állományának idei 1650 milliárd forintos növekményébõl a háztartások 442 milliárd forintot vásároltak, ráadásul növekvõ arányban 3-6 éves lejáratú papírokat.
Borbély László András szerint az év végére az államadósság a 79,4 százalékos GDP-arányos szint alá csökkenhet, megfelelve az alaptörvényben rögzített elveknek.

A vezérigazgató-helyettes közölte, hogy az államadósság az elsõ fél évben 2400 milliárd forinttal emelkedett, de ez a második fél évben esedékes jelentõs visszafizetések hatására - kedvezõ forintárfolyam mellett - az éves finanszírozási igénynek megfelelõ 1000 milliárd forintos szintre mérséklõdik.

A devizaadósság az idén az elsõ fél évben 400 milliárd forinttal nõtt a forintgyengülés és 750 milliárd forinttal a kibocsátások miatt. A második fél évben viszont 1400 milliárd forinttal csökken a devizaadósság, így az állomány alacsonyabb lesz az év végén a tavalyinál.

Az idén 5,1 milliárd eurónyi devizaadósság jár le, ebbõl 3 milliárd az év második felében. Ezt egészíti ki 1,5 milliárd euró elõtörlesztés és visszavásárlás - mondta Borbély László András.