A szóbeli indoklás szerint a díj- és költségemelés egyes feltételei voltak ebben a négy hónapos idõszakban tisztességesek a pénzintézetnél, a kamatemelésé azonban nem. A bíróság szerint tisztességes ez év március 15. és július 19. között az a szerzõdéses kikötés, mely szerint a költségek és díjak legfeljebb a KSH által meghatározott elõzõ évi fogyasztói árindexxel, tehát az inflációval emelkedhetnek - és csökkenhetnek is - objektív, azaz a pénzintézet által nem elõidézhetõ, befolyásolható körülmények bekövetkezése esetén. Az elsõfokú bíróság a perköltség számításával kapcsolatban megjegyezte, hogy a pénzintézet 95 százalékban pervesztes, így mintegy 4,3 millió forint perköltség jár az alperes magyar államnak.

A szóbeli indoklás szerint a bíróság átlagosan tájékozott fogyasztóval számolt, a devizahiteles törvényben rögzített átláthatóság elve kapcsán pedig hivatkozott arra az elvárásra, hogy a pénzintézet tájékoztatása olyan legyen, amely nyomán a fogyasztó a lehetséges gazdasági következményeket képes felmérni, átlátni. A bíróság a szerzõdéses elemeket külön vizsgálta és arra is figyelemmel volt, hogy ha a tisztességtelen kikötések kiesnek a szerzõdésbõl, akkor a megmaradók teljesíthetõk-e.

A bíróság elutasította a K&H Bank keddi tárgyaláson megismételten felvetését, hogy fontolja meg az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához fordulást. A bank jogi képviselõje a határozathirdetést megelõzõen arra hívta fel a figyelmet, hogy a napokban a bíróság egy másik, hasonló devizaperben eljáró tanácsa az Alkotmánybírósághoz fordult a perekben alkalmazandó, nyáron elfogadott devizahiteles törvény miatt, és amennyiben a testület alaptörvénybe ütközõnek találja majd a törvényt, akkor nehéz lesz a törvény alapján idõközben megszületett ítéletek következményeit korrigálni, különösen, ha már elszámolásra is sor kerül a bankok és a fogyasztók között.

A bankok által indított devizahiteles perek alapjául szolgáló közelmúltban elfogadott devizahiteles törvény felállít egy vélelmet, mely szerint a fogyasztói hitelszerzõdések egyoldalú módosítása tisztességtelen és érvénytelen. Ezt a vélelmet azonban a bankok megkísérelhetik megdönteni, ha bíróság elõtt bizonyítják, hogy egyoldalú szerzõdésmódosítást lehetõvé tevõ kikötéseik mégis megfelelnek a törvényben rögzített elveknek és tisztességesek.

Az augusztus vége óta indult több tucatnyi perben a törvényszék elsõfokon jobbára elutasította a pénzintézetek keresetét, egy ügyben az alkalmazandó törvény alaptörvénybe ütközése miatt Alkotmánybírsághoz fordult a törvényszék bírája, jelen perrel együtt pedig immár három esetben részlegesen pernyertes lett a felperes pénzintézet.