Õsszel kezdetét veszi a szüret idõszaka, ilyenkor jellemzõ veszélyforrás a mustgáz, azaz a szén-dioxid. Évente számos alkalommal riasztják a katasztrófavédelem tûzoltó egységeit emiatt. A figyelmetlenség halálos kimenetelû balesethez is vezethet.

A must erjedése során felszabaduló gáznak se színe, se szaga, nehezebb, mint a levegõ, és ha megtelik vele egy pince, akkor az oxigén hiánya miatt halálos veszélynek van kitéve, aki le akar menni. A baj megelõzésének módja, ha a pincébe betérõ személy gyertyát éget, ugyanis, ha az elalszik, feltehetõen szén-dioxid van jelen – ilyenkor el kell hagyni a helyiséget, illetve nem szabad tovább lefelé haladni.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság helyettes szóvivõje a Napközben hétfõi adásában elmondta, a szén-dioxid nem mérgezõ, a problémát azzal okoz, hogy mivel viszonylag nagy a fajsúlya, kiszorítja a levegõt adott helyiségbõl. Az oxigénhiányos környezet pedig kihat a központi idegrendszer mûködésére.

A balesetek tipikus lefolyása, hogy a borosgazda lemegy a pincébe, ahol szervezete nem jut elég oxigénhez, ezért fáradtnak érzi magát, elszédül, majd végül elájul. Ha ez megtörténik, és nincs senki, aki segíthetne, akkor nagyon gyorsan bekövetkezik a fulladásos halál.

A megelõzés, illetve a szén-dioxid-riasztás legegyszerûbb és olcsóbb módszere a gyertya, amelynek lángja oxigén nélkül elalszik, tehát még idõben figyelmeztethet a veszélyre. Vannak más megoldások is, például szén-dioxid-érzékelõket lehet telepíteni a pincékbe. Vannak nagy teljesítményû szellõztetõk, illetve légfúvók is, amelyekkel eltávolítható a veszélyes gázzal telített levegõ. Ilyen berendezés különösen a nagy, mély pincéknél indokolt. Az is megoldás lehet, ha a szõlõfeldolgozás után az erjedési folyamatok idejére is a présházban marad a must, és csak az elsõ fejtés után kerül le a pincébe.

Mukics Dániel hangsúlyozta, a mustgáz okozta probléma minden esztendõben jellemzõ, a katasztrófavédelem mûveletirányítási egységeit nagyjából évi ötven alkalommal riasztják ilyen esetek miatt. Idén, még a szüreti szezoncsúcs elõtt, a hívások száma elérte a tízet – mondta a Kossuth Rádió mûsorában a helyettes szóvivõ.

A katasztrófavédelem munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy légzõkészülék nélkül nem szabd megkezdeni a bajba jutott ember mentését, mert könnyen a segítõ is áldozattá válhat. Ilyen esetben azonnal értesíteni kell a szolgálatot a 105-ös vagy 112-es segélyhívószámon.