Minden héten megtárgyalja a kormány, hogy „brüsszeli engedély” nélkül milyen pályázatokat tudunk kiírni - jelentette ki Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelõs helyettes államtitkára az M1 Ma reggel címû mûsorában. - Október elsõ napjaiban ezek közül megjelenik hat, és továbbiak is az operatív programok év végi vagy jövõ év eleji elfogadásáig. Elsõsorban a gazdaságfejlesztést érintõ, illetve a minõségi ivóvízhez való hozzájutást segítõ pályázatokról van szó.

Az operatív programokat október végéig kell beadni, ezt követõen megkezdõdnek a tárgyalások az Európai Bizottsággal, és ahogy lezárnak egy fejezetet, az ahhoz tartozó pályázatokat már ki lehet írni – magyarázta. Beszélt arról is, hogy a korábbi 17 helyett immár csak 10 gyakorlati program van, ami a többi közt annak is köszönhetõ, hogy a kormány gazdaságfejlesztésre csoportosítja a forrásokat. A korábbi 16 helyett most 60 százalékot terveznek erre a célra fordítani.

Megemlítette azt is, hogy eddig csak pályázat útján lehetett európai uniós forráshoz jutni, most pedig egy háromszintes eljárásrend bevezetését tervezi a kormány. Ott, ahol a beruházási források közfeladat ellátását és az átlagos színvonal elérését célozzák, megpróbálják pályáztatás nélkül odaadni õket. Ez nem jelenti azt, hogy a szereplõknek nem kell elszámolniuk, csupán nem versenyeztetik õket, mert a hátrányosabb helyzetû régiók kisebb menedzsmentkapacitással rendelkeznek. Lesznek a klasszikus pályáztatás keretében elnyerhetõ források, végül pedig egymillió euró beruházási értékhatárig csak normatív feltételekhez kötnék a támogatás elnyerését, vagyis semmilyen szubjektív szempontot nem mérlegelne a pályázat kiírója.

Utóbbi esetben sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznának a pályázókra, akár egyetlen feltétel nem teljesülése esetén visszakövetelhetné tõlük a forrásokat az állam. Az állam mindeközben a pályáztatásokban is egyfajta „rezsicsökkentést” hajtana végre, hiszen a pályázóknak nem kell akkora külsõ segítséget igénybe venniük, mint 2007 és 2013 között – hangoztatta a helyettes államtitkár.

Mint mondta, az elõzõ hét évben 1500 milliárd forintot fizetett ki Magyarország olyan szolgáltatásokra, amelyek nem kapcsolódtak közvetlenül a beruházásokhoz. A kormány azt szeretné, ha ezeket a könnyû költségeket leszorítanák. A pályázatírás-projektmenedzsment költségét a korábbi 12 helyett 2,5 százalékban maximálnák, a közbeszerzési jogi tanácsadás pedig legfeljebb a projekt értékének egy százaléka lehetne, és kommunikációra sem lehetne többet költeni a projekt értékének fél százalékánál.

Ha valaki a saját belsõ kapacitásával, a cég könyvelõjével és adminisztratív munkatársaival ír meg egy pályázatot, akkor ezt a 2,5 százalékos költséget nem veszi el az állam, hanem felhasználhatják az adott projekthez, és tovább növelhetik a beruházás színvonalát.