A kormány 2010-ben döntött arról, hogy a tanköteles korú gyermekeknél a rendszeres iskoláztatáshoz köti a családi pótlék kifizetését. Így ma már - életkortól, szociális helyzettõl függetlenül - felfüggesztik a családi pótlék utalását azoknak a szülõknek, akiknek gyermeke több mint 50 órát hiányzik igazolatlanul - emlékeztettek.

A közleményben idézték Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelõs államtitkárt, aki szerint ennek a szabályozásnak is köszönhetõ, hogy mára jelentõsen csökkent az iskolai hiányzások száma. Míg a 2009-10-es tanévrõl a 2012-13-asra 35 százalékkal, addig az idén júniusban véget ért 2013-14-es tanévre további 15 százalékkal csökkent átlagosan ez az arány - ismertették az adatokat.

Iskola rendõre

A hiányzással, illetve az iskolába járással korábban foglalkozott a Kossuth Rádió Napközben címû mûsora is. Ebben elhangzott: a rendõrség által kidolgozott iskola rendõre program lényege, hogy biztosítják az intézmények környékét, lehetõvé teszik a biztonságos átkelést az utakon. Az adott rendõr ezen kívül ellátogat a szülõi értekezletre, a gyerekekhez, és bármiféle hozzá lehet fordulni – mondta a Napközben csütörtöki adásában Monostoriné Vass Anikó, az Országos Rendõr-fõkapitányság (ORFK) bûnmegelõzési osztályának ifjúságvédelmi referense.

Az alezredes hangsúlyozta, a rendõrség az oktatási intézményekben ezen kívül tematikus programokkal is jelen van – az óvodákban az Ovizsaru, az általános iskolákban a DADA-, a középiskolákban az ELLEN-SZER nevûvel. Ezek célja, hogy a gyerekeket biztonságra neveljék. Ezek a prevenciós programok nem minden intézménybe jutnak el, nem minden iskola igényli, ám ha megkeresik az illetékes rendõrkapitányságot, akkor a bûnmegelõzési elõadó vagy speciális kérdések esetén – bûnügyrõl, közlekedésrõl stb. – akár más személy is kimegy, hogy segítséget nyújtson – tette hozzá a Monostoriné Vass Anikó

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) szintén több programot mûködtet. Tománé Mészáros Andrea védõnõ, az intézet munkatársa a Kossuth Rádióban azt mondta, õk elsõsorban a szakembereknek szerveznek ilyeneket, de számos esetben jelen vannak lakossági rendezvényeken is, tehát az embereket közvetlenül is megpróbálják elérni. Az OGYEI üzemelteti, és létrehozásában aktív szerepet vállalt, a gyermekbantalmazas.hu weboldalt. Ezen nagyon sok, szülõknek szóló anyag is található, valamint gyerekeknek, kamaszoknak szóló aloldala is van.

Kívül veszélyesebb

Monostoriné Vass Anikó szerint nagyon fontos, hogy a szülõ már kezdettõl rendszeresen beszélgessen gyerekével arról, mi történt vele, mire kell vigyázni. Ha például kevéssé forgalmas helyen megy haza a gyerek az iskolából, akkor fel kell hívni a figyelmét, hogy próbáljon osztálytársakat, barátokat keresni, akik azonos úton közlekednek, vagyis ne egyedül járjon az utcán. Nem kell azonban feltétlenül arra nevelni a gyerekeket, hogy senki idegennel nem állhatnak szóba, mert akkor abból csak baj származhat – a túlzott aggodalom sem jó. Meg lehet a gyerekkel beszélni, hogy igen, szóba állhat ismeretlenekkel is, de semmi több. Például, ha információt kér az idegen, el lehet mondani neki, ami tudunk, de aztán tovább kell indulni – hangsúlyozta. A rendõr alezredes azonban azt is megjegyezte, a legtöbb veszély nem a külvilág, illetve idegen személyek felõl fenyegeti a gyerekeket, hanem az ismerõs közeg felõl.

Scheiber Dóra háziorvos, az OGYEI bántalmazást megelõzõ munkacsoportjának tagja azt hangsúlyozta, a szülõk ne legyenek partnerek az iskola mellé járás,  az indokolatlan hiányzások igazolásában. A probléma fõleg a kamaszodó gyereket érinti, akikre szintén igaz, hogy ha hozzátartozóik nélkül, otthonukon kívül tartózkodnak, akkor az iskolán belül vannak a legnagyobb biztonságban.