Az Európai Bizottság csütörtökön indított kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen, mert a májusban hatályba lépõ új földtörvény nem ismeri el azokat a földekre kötött haszonbérleti szerzõdéseket, amelyek nem családtagok között jöttek létre.

Szinte egész falvak kerültek az osztrákok kezébe a Nyugat-Dunántúlon a kilencvenes években. Az egyik zalai gazdálkodó azt mondja: ellepték az egész térséget, a határ közelében a földek 90 százalékát azóta is külföldiek mûvelik. Ez pedig - ahogy fogalmazott - tragikus helyzetet jelent, mert a magyar gazdák nem jutnak magyar földhöz.

Simon Attila István a Földmûvelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára kijelentette: eltökélt szándéka a magyar kormánynak, hogy megvédi a földtörvényt.

A bécsi kormány azzal érvel, hogy az osztrák gazdák beruházásokat hajtottak végre Magyarországon, ezért kár éri õket, ha nem használhatják tovább a földeket.

A magyar gazdák viszont azt mondják: a földekkel együtt a külföldi gazdálkodók elnyerték a mezõgazdasági támogatásoknak legalább 80 százalékát is és ezekbõl a pénzekbõl végezték el a beruházásaikat, ezért nem jogosak a követeléseik. Arra számítanak, hogy az Unió Magyarországnak ad igazat.

Magyarországnak két hónapja van, hogy írásban megvédje álláspontját. Ha ez nem sikerül, akkor az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet. Becslések szerint 100 ezer hektárnyi föld sorsa forog kockán.

Baraczka Eszter, az MTVA brüsszeli tudósítója a Híradóban elmondta: általánosságban elmondható, hogy sehol sem tesznek különbséget saját, illetve más tagállamok állampolgárai között, ez tilos. De az is jól látható, hogy azokban az országokban, ahol a mezõgazdaság kiemelt ágazat, vagy ahol a föld az átlagosnál nagyobb kincs, mert mondjuk kevés van belõle, ott olyan jogszabályokat alkottak, amelyek - törvényesen ugyan, de - megnehezítik a külföldiek helyzetét, és emellett igyekeznek kiszûrni a spekulánsokat is.

Hozzátette: legjobb példa erre Dánia, ahol bárki vásárolhat termõföldet, de ehhez állandó helyi lakossá kell válnia. Egy bizonyos méret alatt saját magának kell gazdálkodnia és rendelkeznie kell a megfelelõ szakképesítéssel. Franciaországban a föld adásvétele nem a szabadpiacon zajlik, hanem egy speciális közigazgatási felügyelet közvetítésével. Ez hirdeti meg a földet, bírálja el a bejövõ pályázatokat, és szigorúan ellenõrzi azt is, hogy az új vevõ tíz éven át valóban olyan gazdálkodást folytat-e, mint amire leszerzõdött.