Palkovics László felsõoktatási államtitkár a kerekasztal ülése utáni sajtótájékoztatón elmondta: a koncepció öt fõ irányvonalat rögzít, így együttmûködést és versenyhelyzet kialakítását a felsõoktatásban, a munkaerõ-piaci elvárásokhoz igazodó képzési struktúrát, az akadémiai értékeket megjelenítõ, tudományos kiválóságon alapuló világszínvonalú felsõoktatás megteremtését, kitér a magyar gazdaság innovációs képességét biztosító egyetemi kutatás-fejlesztés és innovációs háttér kialakítására és a fenti célokhoz igazodó intézményrendszer létrehozására.

Az államtitkár közölte: november 5-ig várják a kerekasztal résztvevõitõl a véleményeket, a dokumentum november 16-ig egészül ki az észrevételekkel, és ez képezi az alapját annak az elõterjesztésnek, amelyet decemberben benyújtanak a kormánynak. Értékelése szerint a felsõoktatás a magyar társadalom sikerágazata, ellátja feladatait, az elmúlt 25 évben kiszélesedtek a diploma megszerzésének lehetõségei. Szerkezeti változtatásra azonban szükség van, és magasabb fokozatba szeretnék kapcsolni a felsõoktatást. Az államtitkár ezt a versenyhelyzet és teljesítmény szavakkal jellemezte.

Kiemelte a munkaerõ-piaci igények kielégítését, és hangsúlyozta: fontos, hogy a magyar kutatás nemzetközi szinten is versenyképes legyen. Szeretnék a közvetlenül uniós forrásból támogatott projektek számát ötven százalékkal emelni. Palkovics László megerõsítette: intézményt nem zárnak be sehol, de a szakokat át kell tekinteni. A koncepció alapján új képzési szerkezet és alapképzési típusok kialakítását tervezik, erõsítenék a gyakorlatorientált képzéseket, bevezetik a duális képzési formát.

Világos profillal bíró intézményeket hoznának létre - egyetem, alkalmazott tudományok egyeteme, közösségi fõiskola -, és ezeket megfelelõen finanszíroznák. Az általános felvételi pontszám 2016-tól 300-ra nõ, a felvételhez emelt szintû érettségi kell majd, és mérnék az oktatói teljesítményeket is. Ezzel párhuzamosan versenyképes bérezést is teremtenének - olvasható a kiosztott háttéranyagban.

Szeretnék annak feltételeit is kialakítani, hogy a vállalatok támogatni tudják a felsõoktatási intézményeket mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. A célok között szerepel a külföldi részképzésben részt vevõ hallgatók arányának 10,4 százalékról 20 százalékra növelése, nemzeti kiválóság központok létrehozása és kiemelt finanszírozása 2016-tól. Kérdésre jelezte: bár a költségvetési vita még most következik, az már látszik, hogy az Emberi Erõforrások Minisztériuma és azon belül is a felsõoktatás a nyertesek között lesz.

Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke kiemelte: a dokumentum pragmatikusan elemzi a felsõoktatás helyzetét, és számos ponton alátámasztja a struktúraváltozásokat. Pozitívumként említette a versenyszellemet, a teljesítményelvûséget és az innovációs-tudományos vonal erõsítését. A szakstruktúra átrendezésének igénye további megvitatást igényel majd - jelezte, hozzátéve: az Akadémiával és a Magyar Akkreditációs Bizottsággal is áttekintik az anyagot, ezután a rektori konferencia elnöksége és plénuma elé kerül.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt hangsúlyozta: az oktatás versenyképességi tényezõ, és ha jó az oktatás, az jó gazdaságot eredményez. A dokumentum szemléletváltást tükröz, remek helyzetfelmérést tartalmaz, hosszú távú célokat rögzít - sorolta. Pozitívumként jelölte meg a teljesítményelvûséget, a felhasználóorientált szemléletet és a duális képzés felerõsítését. Kitért arra, hogy más módon jelenik meg a szakiskola és a szakképzõ iskola, fontosnak tartotta a K+F és az innováció gazdasággal és oktatással való összekötését, a közösségi fõiskolák megjelenítését.

Tõrös Szilárd, a Felsõoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke üdvözölte, hogy elkészült a koncepció, úgy fogalmazott: a 24. órában vannak. Az érdekvédõ az egyetemi oktatók anyagi és erkölcsi megbecsülését hangsúlyozta, és átfogó, jelentõs bérfejlesztést és életpályamodellt sürgetett. Szerinte enélkül fokozatváltás nem lehetséges a felsõoktatásban.

Körösparti Péter, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke azt mondta: a dokumentumról a doktoranduszokkal és az Országos Tudományos Diákköri Konferenciával is egyeztetnek. Szerinte az anyag jó irányt jelöl ki, õszinte helyzetértékelésen alapul. Ugyanakkor elsietni semmit sem szabad, hiszen nagy rendszerrõl van szó, amelyben könnyû hibázni.

Pozitívumként említette a gazdaság érdekeinek figyelembevételét, szerinte a felsõoktatási kormányzat tanult a Bologna rendszer hibáiból, és nem minden területen szorgalmaz duális képzést, hanem csak ott, ahol a gazdaság szereplõi szükségesnek látják. A hallgatói felelõsségre és az intézményirányításra vonatkozó pontok további egyeztetést követelnek - jelezte. Hozzátette: a hallgatói választások során szeretnék bevezetni e-voksolást minél szélesebb körben, ez megoldást jelentene a legitimitási és részvételi problémákra. Azt támogatják, hogy a gazdálkodási területet sokkal részletesebb jogszabályi környezet vegye körül.