A diplomata kiemelte: az elmúlt két évben valódi áttörés következett be a kétoldalú kapcsolatokban. Ebben az idõszakban a magas szintû látogatások révén megerõsödött a politikai párbeszéd a két ország között - magyarázta. Példaként említette Cemil Ciceknek, a török Nagy Nemzetgyûlés elnökének 2012. októberi, Recep Tayyip Erdogan akkori miniszterelnök 2013. februári, Abdullah Gül akkori államfõ 2014. februári, továbbá Orbán Viktor kormányfõ 2013. decemberi látogatását.

Közölte: a török kormány figyelemmel kíséri a magyar külpolitika keleti nyitás stratégiáját és álláspontja szerint Törökország fontos szerepet játszhat ennek megvalósításában, ugyanis az ország szoros kapcsolatokat ápol a stratégiában érintett államokkal. Törökország kész megosztani tapasztalatait és együttmûködni Magyarországgal a stratégia megvalósításában - jelentette ki.

Sakir Fakili úgy látja: mindkét országban megvan a szándék, hogy a kétoldalú kapcsolatokat minden lehetséges területen tovább erõsítsék. A gazdasági együttmûködés jó, bár még mindig sok lehetõség kínálkozik a kooperáció intenzívebbé tételére és a két országnak azon kell dolgoznia, hogy jobban kihasználják e lehetõségeket - vélekedett. Emlékeztetett: eddig három üzleti fórumot szerveztek mindkét országban és a gazdasági vegyes bizottság is rendszeresen ülésezik. Az a cél, hogy 2015 végére a kereskedelmi forgalom értéke elérje az ötmilliárd dollárt - tette hozzá.

Meglátása szerint a két ország hatékonyan mûködhet együtt egyebek mellett az energiaszektorban, a közlekedésben, a mezõgazdaságban, a turizmusban, a tudományos kutatásokban és az oktatásban.

A nagykövet arra is kitért, hogy a kulturális kapcsolatokat is erõsíteni szeretnék Magyarországgal. A budapesti Yunus Emre török kulturális központ és az isztambuli Balassi Intézet létrehozása éppen ezt a célt segíti - mutatott rá.

A török diplomata hangsúlyozta: a két ország közötti kapcsolatok a közös történelmen, a közösen vallott értékeken, a barátságon és az együttmûködésen alapulnak. Magyarország szövetségese és megbízható barátja Törökországnak, a kapcsolataikat nem árnyékolja be semmilyen nagyobb vitás kérdés - közölte. Kiemelte: a két országnak hasonló az álláspontja több globális kérdésben, szövetségesek a NATO-ban és több nemzetközi fórumon is együttmûködnek. Törökország nagyra értékeli, hogy Magyarország támogatja az EU-csatlakozását - fûzte hozzá.

Sakir Fakili arra is kitért, hogy történelmük során a magyarok és a törökök nagy befolyással voltak egymásra. E gazdag közös múlt eredményeként a két nép jó érzéseket táplál egymás iránt - vélekedett. Úgy látja, a török és a magyar két olyan ritka nemzet, amelynek sikerült a korábbi rivalizálást barátsággá formálnia.

Felidézte: a törökök és a magyarok mindig támogatták egymást a függetlenségért és az önálló államiságért folytatott küzdelemben. A törökök sosem felejtik el, hogy a magyar parlament az elsõk között ismerte el Törökország függetlenségét 1922-ben vagy azt, hogy Kemal Atatürk temetésének napján fekete lobogókat tûztek ki a magyar közintézményekre és házakra - közölte. Utalt továbbá Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos török kötõdéseire is. Azt is megjegyezte, hogy az elsõ turkológiai tanszék a világon 1870-ben jött létre Magyarországon.

A nagykövet végül a Törökországgal határos Szíriában uralkodó helyzetrõl is beszámolt. Közölte: a török kormány átfogó humanitárius segítséget nyújt a rászorulóknak. A becslések szerint jelenleg mintegy másfél millió szíriai él Törökországban, több mint 220 ezren a 22 menekülttábor egyikében, az õ ellátásukról a török kormány gondoskodik - magyarázta. Hozzátette: a táborokon kívül élõ szíriaiakat is igyekeznek támogatni, például ingyenes egészségügyi ellátást biztosítanak számukra, továbbá segélyeket juttatnak el Szíria északi részeire.

Sakir Fakili szerint a szíriai válság rendkívül nagy terhet ró Törökországra és a nemzetközi közösségnek nem szabad magára hagynia az országot, hogy egyedül birkózzon meg ezzel a helyzettel.