Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdõ Zrt. szóvivõje az MTI-nek elmondta: a természetjárás és a parkerdõ-gazdálkodás emblematikus helyszínén, a 756 méter magas Pilis-tetõn most átadott kilátó egy meglévõ vasbeton geodéziai torony átalakításával jött létre több mint nettó 50 millió forintos beruházásból, amelyet a Pilisi Parkerdõ Zrt. felerészben saját, felerészben pályázati forrásból finanszírozott.

Az új kilátószerkezet látogatószintje 13 méter magasan van, a 3 méter széles körgyûrû területe mintegy 50 négyzetméter. A látogatószinthez új, fából készült lépcsõsor vezet, a kilátó falát függõleges fatartók alkotják, amelyek egységes homlokzatot képeznek. A lépcsõ gerendái acélszerelvényekkel kapcsolódnak a meglévõ vasbeton falhoz és a faszerkezethez, a lépcsõfellépõt és a járófelületet csúszásmentesen alakították ki.

A szóvivõ kiemelte: a felfelé igyekvõk elõtt fokozatosan nyílik meg a Pilis-tetõ körül elterülõ táj, és egymás után pillanthatják meg a Vörösvári-medencét vagy a Budai-hegységet.

Lomniczi Gergely a névadó Boldog Özsébre utalva megjegyezte, hogy a legtöbb középkori kolostorrom a Pilisben a magyar pálos rendhez köthetõ, hiszen az Özséb esztergomi kanonok nevéhez fûzõdõ rend 13. századi alapítása részben ide kötõdik.

A parkerdõ munkatársa kitért arra is, hogy a Pilis-tetõn a nyolcvanas években katonai bázis mûködött, amelynek romjai a mai napig csúfítják a környezetet. Az erdészeti társaság több millió forintot fordított a terület kár- és veszélymentesítésére, a teljes rehabilitálásához ennél nagyságrendekkel nagyobb forrásokra lenne szükség. A megmaradt hangárok, épületmaradványok és a természetvédelmi oltalom miatt a kilátó csak a jelzett turistautakon közelíthetõ meg - hívta fel a figyelmet Lomniczi Gergely.