A kormánybiztos – utalva az Országgyûlésben hétfõn tárgyalni kezdett törvényjavaslatra – kiemelte: a létrejövõ hivatal általános felelõsséggel bír a kutatás-fejlesztésért és innovációért. Létrehozzák emellett a kutatás-fejlesztési és innovációs alapot, amelybõl az alap-, és alkalmazott kutatásokat, valamint az innovációt fogja finanszírozni a kabinet.

Pálinkás József azt mondta, hogy az intézményrendszer változatlan marad, a gazdaságban, az egyetemeken, kutatóintézetekben lévõ kutatási mûhelyek fenntartása továbbra az érintett fenntartók feladata lesz.

Az alkalmazott kutatások és az innováció nem önmagáért van, hanem a gazdaságért, a gazdasági növekedésért, hogy Magyarország polgárai jobban éljenek – fogalmazott a kormánybiztos, aki kiemelte: az egész rendszer átalakítása megkerülhetetlen, s az állami és kormányzati szerepvállalás e téren alapvetõ feladat.

Pálinkás József hangsúlyozta: az új hivatal katalizátora kíván lenni a folyamatnak, hogy ne pusztán ágazati érdekek mentén és folyamatos átszervezésekkel történjen a kutatás-fejlesztés kezelése. A rendelkezésre álló források nominálisan is nõnek majd, és hatékony felhasználás mellett sokkal jelentõsebb összegek juthatnak a tényleges kutatás-fejlesztésre.

Pálinkás József ehhez bizalmat kért a kutatás-fejlesztés szereplõitõl, a vállalkozásoktól, az egyetemektõl és a kutatóintézetektõl egyaránt.

Kitért arra is, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) forrásai az új alaphoz kerülnek, az OTKA-iroda munkatársai átkerülnek az új hivatalba. Az OTKA a kutatástámogatás területén mind szervezetileg, mind a támogatások odaítélésében, mind a pályázati eljárásokat tekintve példamutató – állapította meg. Jelezte: a források odaítélése az OTKA eddigi, megszokott metódusa alapján történik majd, és ezt a támogatási kultúrát az egész alapnál szeretnék meghonosítani. Arra biztatott minden magyar kutatót, hogy pályázzon az OTKA-felhívásokra.

Megjegyezte: a jelenlegi kutatási és technológiai innovációs alap támogatási módja ugyanakkor gyakran zûrzavaros volt, a jövõben ahol jobb pályázatok vannak, oda jut majd több pénz. Azt ígérte: átláthatóbb és gyors rendszerben történik majd a források odaítélése.

Kurucz Éva kormányszóvivõ elmondta: lezárult a társadalmi egyeztetés a kutatás-fejlesztés és innováció 2020-ig szóló fõ irányairól, és ennek alapján készült el a kabinet szerdai ülése elé kerülõ intelligens szakosodási stratégia. Ez a stratégia nélkülözhetetlen feltétele a 2014-20 közötti idõszakban a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordítható több mint 700 milliárdos uniós forrás lehívásának – mutatott rá a kormányszóvivõ. Ez az összeg kétszerese a korábbi támogatási ciklusban rendelkezésre álló forrásoknak.

Kitért arra is, hogy jelenleg az ország a GDP 1,4 százalékát fordítja tudományos kutatásokra, amely a jövõ évtõl fokozatosan 1,8 százalék fölé emelkedhet.

Kurucz Éva úgy fogalmazott: a kormány célja, hogy Magyarország ne csak a térség termelési központja legyen, hanem kutatási és innovációs centrumává is váljon, ezzel is támogatva a hazai kkv-szektor bõvülését, a foglalkoztatás növelését.