A vásárlóerõ országon belüli megosztása továbbra is nagyon kiegyenlítetlen. A 2014-es adatok szerint a leggazdagabb hazai településen élõk a magyar átlag 166,4 százalékából, több mint évi nyolcezer euróból, míg a legelmaradottabb településen lakók az átlag mindössze 29 százalékából, alig 1500 euróból gazdálkodhatnak – mutatott rá Vella Rita, a GfK Hungária Piackutató Kft. ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az európai országok listáján Magyarország az elõzõ évhez hasonlóan tartja magát a 31. helyen, de tavaly még az európai átlag 38,9 százalékából gazdálkodhattak a magyarok, míg 2014-ben a 37,7 százalékából – közölte Kozák Ákos, a GfK igazgatója.

A tanulmány által vizsgált vásárlóerõ az adózás után egy fõre jutó, elméletileg elkölthetõ jövedelmet jelenti.

Vella Rita elmondta: a 2014-es adatok szerint egy európai lakos átlagosan 13 100 euró elméletileg elkölthetõ jövedelembõl él, a magyar vásárlóerõ 4950 euró.

Magyarországon a leggazdagabb és a legszegényebb települések listáján nem történt lényegi változás az elmúlt egy évben, de az olló tovább nyílt. Az élen állók és a legelmaradottabbak vásárlóerõ-indexe közötti különbség 134 százalékpontról 137-re emelkedett.

A lista elsõ öt helyén Telki, Paks, Üröm, Budajenõ és Csopak áll, az itt lakók vásárlóereje a legnagyobb Magyarországon. Budajenõ új szereplõ az élen, Budaörs viszont kikerült az elsõ ötbõl.

A leggazdagabb 100 település továbbra is az ország középsõ részén, a fõváros vonzáskörzetében, és az észak-dunántúli régióban található, a legalacsonyabb vásárlóerõvel rendelkezõ települések az ország északkeleti és délnyugati határvidékein vannak – hívta fel a figyelmet az ügyfélkapcsolati igazgató.

A fõvárost és a 19 magyarországi megyét vizsgálva csak hat megyében haladja meg a vásárlóerõ az országos átlagot.

Az élen Budapest áll, a fõvárosiak az egy emberre jutó országos átlag 128,6 százalékát költhetik el. A megyei lista második és harmadik helyezettje helyet cserélt tavaly óta, 2014-ben Fejér megye megelõzte Komárom-Esztergomot.

A legkisebb a vásárlóerõ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, az ott élõk az átlag 73,2 százalékából gazdálkodhatnak.

A megyei jogú városok listájának élén Székesfehérvár áll, Fejér megye székhelye megelõzte Budapestet, Nyíregyháza pedig továbbra is az utolsó.

Az európai adatokat ismertetve Kozák Ákos elmondta: 2008 óta folyamatosan gyengül a hazai vásárlóerõ, Magyarország egyre hátrébb szorul a kelet-közép-európai régióban.

Az igazgató felidézte, 2004-ben a régióból csak Szlovénia vásárlóerõ-indexe volt a magasabb, 2014-re viszont már a balti államok, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Horvátország is megelõzte Magyarországot. Szintén Magyarország elé került már tavaly Törökország is.

Szlovákia az egy fõre jutó 7500 eurós vásárlóerõvel 2014-ben az európai lista 23. helyén áll, jelentõsen megelõzve a 31. helyen lévõ Magyarországot.

A magyarok 4950 eurós vásárlóereje az európai rangsorban hetedik helyen álló németek 21 500 eurós vásárlóerejének mintegy negyede.

Az európai lista élén továbbra is Liechtenstein, Svájc, Norvégia, Luxemburg, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Franciaország és Finnország áll.